KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Miranda

Jakab Kriszta

 

Frank (John Simm) rezignáltan éli könyvtárosként szürke hétköznapjait, míg egy nap besétál kiskabátban a végzet asszonya, Miranda (Christina Ricci). A megbabonázott fiúnak sikerül a titokzatos idegent randira invitálni, s a következő néhány nap a „csokoládé, cigaretta, kondomok és a dugás” jegyében telik. A tünemény azonban néha nem tűnik őszintének. És lőn: az álom egy pillanat alatt káosszá válik, amikor a lány eltűnik, Frank pedig a nyomába ered. Hamarosan szélhámosok, perverzek világában bolyong, Mirandáról pedig kiderül, hogy korántsem táncosnő, hanem egy perverz multimilliomos dominája és egy ingatlanspekuláns csalimadara is egyben. De vajon melyik lehet az igazi arca? Milyen szerep juthat ebben a zűrzavarban Franknek?

A Mirandát a tavalyi Sundance Filmfesztiválon mutatták be. Rendezője az Emmy-díjas Marc Munden, aki eddig főleg dokumentumfilmeket és tévéjátékokat készített, A hiúság vására című tévéfilmsorozatért pedig BAFTA-díjra jelölték. A film alapötletéül Rob Young (Anglia egyik legprovokatívabb forgatókönyvírója) egy rövid színdarabja szolgált. A szerző által előadott monológ eredetileg ott ért véget, amikor a lány eltűnik; a továbbiakhoz egy akkori titokzatos londoni bűnügy adta az inspirációt.

A világ filmforgalmazói mégsem haraptak a filmre, a hazai forgalmazó talán Christina Ricci rajongótáborában bízik. Mert kétségtelen, a jól fejlett tinilány maga a borzongás mini boszorkánya: ő Wednesday az Addams Familyl, a szőke boszorka Az álmosvölgy legendájából, aki most vörös hétköznapi lányként és fekete végzetasszonyaként próbálkozik.

Nehéz lenne eldönteni, hogy tévedésből pszichothrillernek álcázott romantikus komédiát látunk, vagy ez alkotói koncepció volt. Miranda eltérő személyiségei azonban sajnos inkább emlékeztetnek állandó jelmezcserére, mint egy sokoldalú személyiség megnyilvánulásaira.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2095