KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bad Boys 2.

Pápai Zsolt

 

A Jerry Bruckheimer producer és Michael Bay rendező alkotta duó csaknem egy évtizede oly ütemben halmozza a sikereket, hogy még legjelentősebb blockbusterei esetében sem volt ideje a Hollywoodban oly divatos folytatások tető alá hozására. Mostanra viszont kifogyott az invencióból a páros, ezért az együttműködésük kezdetét jelentő, a buddy movie-k és az akciómozik elegyét nyújtó Bad Boys folytatására fanyalodott. A Bad Boys 2. a látvány tekintetében übereli az első epizódot, a sztori szempontjából viszont mélyen alatta marad annak, mivel nem egyéb, mint permanens akció- és poéndömping, értékelhető cselekmény nélkül. Szapora beszédű hőseinknek ezúttal a kubai kormány által támogatott miami drogbáróval gyűlik meg a bajuk, a két és fél órás, fordulatoktól mentes projekt történései ennyiben össze is foglalhatók. A Bad Boys 2. mégsem érdektelen, netán unalmas film, hiszen háromfős vágóstábjának köszönhetően a narráció hézagai is dinamizmussal telítettek. Az akciójelenetek természetesen ütnek – itt látható az utóbbi évtizedek egyik legparázsabb, úgy negyedórás, és hozzávetőleg három-négy tucatnyi járművet a szeméttelepre utaló autós üldözése –, a végeredmény mégsem kifogástalan. Egyrészt dramaturgiailag nem egészen érthető, hogy az addig könnyed hangvételű, poénról poénra lavírozó mese miért megy át vaskos drámába az utolsó negyedórára, másrészt az alkotók eredetiség-hajkurászásban néha túllőnek a célon: például a nagyjelenet melletti másik vágtaszcénában a hullaházból frissen kikerült tetemek szerepeltetése gyomorforgató ötlet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2190