KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kertben

Bori Erzsébet

Miután Juraj Jakubiąko, a szlovák rendező a szabad világot választotta, és Prágába költözött, úgy látszott, hogy a szlovák filmgyártás lehúzhatja a rolót. De most megjött Pozsonyból a cáfolat, Martin ©ulik jegyzi. A fiatal rendezőről nemcsak az derült ki, hogy a prágai Famun tanulta a szakmát, hanem az is, hogy A kertben már a harmadik munkája, és ő nyerte el 1992-ben az év legjobb filmjéért járó díjat. Több jel is utal tehát arra, hogy Szlovákiában filmgyártás folyik.

A kertben kellemes meglepetés, ©ulík dicséretes arányérzékkel találta meg az egyensúlyt nagyralátó elképzelések és korlátozott lehetőségek között: Látszik ugyan, hogy a film kis pénzből készült, de ez a látvány nem bántja a szemet.

A hős harmincéves értelmiségi fiatalember, aki sereg gondja elől – lakáshiány, nőügyek, generációs konfliktusok az apjával – kénytelen egy időre meghúzódni a nagypapától örökölt falusi házban. A pár napra tervezett utazás hónapokra nyúlik, időnként különös látogatók érkeznek, mint például egy Rousseau vagy egy Wittgenstein nevű idősebb úr, vége lesz a nyárnak, eltelik az ősz, és ennyi idő nagyobb gondokat is megoldott már, mint amilyenekkel hősünk küszködik.

A rendező le sem tagadhatná csehes iskolázottságát, bár többet tanult Menzel kései fanyar idilljeitől, mint az új hullám radikálisabb, groteszk változatától. Ennél meglepőbb Jan ©vankmajer nyilvánvaló hatása, amely nemcsak olyan részletekben mutatkozik meg, mint a kert bosszúja a városi betolakodóval szemben, hanem végig tettenérhető. A kertben mintha csak a Faust-lecke szolidabb falusi változata lenne boszorkányos motívumaival, egy régi kézirat megtalálásától a hősnő levitációs gyakorlatán át a kincskeresésig. Miheztartás végett eláruljuk, hogy a kincs ez esetben sem más, mint a nagypapa elásott és a fél évszázad alatt varázsitallá érett sligovicája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=342