KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A Magyar Mozgókép Alapítványról

N. N.

 

A Magyar Mozgókép Alapítvány Nemzeti Kuratóriuma döntött azokról a pénzkeretekről, amelyeket az Alapítvány 1991. IV. negyedévében a pályázatok alapján a magyar filmkultúra támogatására fordít, különböző szakterületeken. Az Alapítvány első pályázati felhívására mintegy 300, számos esetben jövő évi terveket is érintő, összesen több mini 1 milliárd forintot kitevő támogatási igény érkezett. Ez – tekintettel arra, hogy az egyén pályázók mellett a stúdiók filmtervek csomagjaival pályáznak – a pályázatok számának több mint kétszeresét kitevő, különböző időtartamú népszerű-tudományos, animációs, dokumentum- és játékfilm befejezésének előkészítésének vagy gyártásának szándékát jelzi. Tizennégy filmforgalmazó vállalat 45 művészfilm mozikba juttatásához igényelt támogatást. A moziüzemeltetők, a külön is szerveződő art-mozi és filmklub-hálózattá együtt, összesen 52 pályázattal kívánnak támogatáshoz jutni. A filmtudomány és a filmes szaksajtó is jelen van a pályázók között. A kilenc szakkuratórium véleménye alapján, azok elnökeit személyesen is meghallgatva döntött a Nemzeti Kuratórium az egyes szakterületekre fordítható keretösszegekről, a gyártás, a forgalmazás és moziüzemeltetés támogatása közti arányokról. A felosztott összeg az év hátralevő részére 220 millió forint.

Animációs filmes szakkuratórium: 15 mFt; dokumentumfilmes szk.: 20 mFt; játékfilmes szk.: 105 mFt; népszerű-tudományos szk.: 15 mFt; filmforgalmazói szk.: 25 mFt; moziüzemeltetői szk.: 15 mFt; art-mozi, filmklub szk.: 8 mFt; kísérleti, kutatási, képzési, könyv- és folyóiratkiadási szk.: 12 mFt; videó szk.: 5 mFt. Az összegeknek a pályázók közötti felosztásáról az egyes szakkuratóriumok döntenek.

A Magyar Mozgókép Alapítvány pillanatnyilag sajátságos helyet foglal el a nagyszámú hazai alapítvány között. Bár a magyar jogrendből hiányzik a „közalapítvány”, vagyis a közhatalmi intézkedéssel létrehívott alapítvány fogalma, a magyar mozgóképszakmának ez az intézménye de facto megtestesíti azt. Úttörő szerepet játszik abban a tekintetben, hogy közhasznú szervezeteket magában foglalva, illetve részt vállalva azok működtetésében ellát korábban „államosított” funkciókat, ez esetben a mecénási szerepkört, miközben fölszabadítja e szakmai szervezeteket az állam hatalmi, politikai befolyása alól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4230