KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hadijátékok

Szilágyi Gábor

 

Változnak az idők, változnak a tinédzserekről szóló filmek. A kamaszszerelmet, a szexuális „ébredést” az iskolai problémákkal fűszerező történetek mellett a ‘80-as évek elején újfajta tizenévestípus jelent meg a filmvásznon. Hőse a tehetséges, intelligens (főleg) fiúgyerek, aki általában valamilyen véletlen folytán a felnőttvilág valamely kulcspozíciójába kerül, s aktív részese, sőt irányítója lesz az átlagpolgár számára egyébként egyszerűen megközelíthetetlen, befolyásolhatatlan folyamatoknak. Vagyis döntéseinek hatása túllépi önnön világának kereteit.

Ilyen srác a Matthew Broderick által megformált tinédzser is. John Badham filmjének főszereplője, akiben persze azért megvannak a hagyományos „rossz tulajdonságok” is. Jószerivel csak egyetlen dolog érdekli: a számítógépek. Az egyszerű diákcsínyek mellett (mint például az osztályzatok kijavítása) ő is az egyik résztvevője annak a Nagy Nemzeti Játéknak, amelyet az amerikai értelmiségiek milliói űznek azzal a céllal, hogy behatolnak bármelyik cég számítógépes rendszerébe, s információkat csapoljanak le róla. Így botlik bele azután a fiú az Egyesült Államok NORAD rakétavédelmi rendszerébe, s annak szuperkomputerét – azt hívén, hogy egy újfajta videójátékkal van dolga – egy globális termonukleáris háborúra hívja ki.

És megindul a hajsza! Badham – néhány rövidzárlat ellenére – biztos kézzel irányítja a több szálon futó cselekményt, a behatoló utáni kutatást, illetve a beindult háború gépezet fölötti irányítás visszaszerzéséért folytatott küzdelmet. A tehetetlen szakértők és katonák asszisztálása mellett végül kétségbeesett harc kezdődik a III. világháború elkerüléséért a véghelyzetbe került fiú és a félelmetesnek fényképezett, megbolondult szupergép között.

A hátborzongató és aktuális alapötletre – nálunk éppen most készül az információvédelmi törvény – épülő film végső kicsengése: a nukleáris háború tervezése – még szuperkomputerekkel is őrültség és hiábavalóság. Badham szórakoztató és elgondolkoztató mozija alapfilm lett, amelyet azonban jó magyar szokás szerint megint megelőzött egy (ezúttal elfogadható) utánzat, a közelmúltban vetített Bujkáló című kanadai tévéfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4912