KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mennyei királyság

Vízer Balázs

 

A Mennyei királyság érdemtelenül hamar fog eltűnni a süllyesztőben, két okból is. Ezek közül a kevésbé fontos, hogy különösebb hírverés nélkül bukkant fel, a döntő azonban az, hogy nincs kellő mélysége, amit pedig mondani akarna a korról, az egyáltalán nem illik a történethez – így az javarészt érdektelen marad.

Pedig a Mennyei királyság mást érdemelt volna, kicsit több figyelemmel és érzéssel nagyon jó filmet lehetett volna csinálni belőle. A patkolókovácsból pár hét alatt a jeruzsálemi latin királyság vezérévé váló fiatal Balian történetében minden elem ott van egy igazi hősi eposzhoz, csak éppen az egésznek semmilyen mélysége nincsen. Hősünk gáncstalan lovag, született vezér, nem csoda, hogy a szentföldre érkezve akarata ellenére olyan karriert fut be, hogy ő maga is beleszédül, pedig nem akart mást, mint kis termékeny földterületet és lelkének nyugalmát. A gaz templomosok azonban olyan háborút szítanak a békés muszlimok ellen, amit nem lehet megnyerni, Balian célja tehát a tisztes vereség és a dicső kivonulás lesz. Nehéz dolog nem rögtön Irakra asszociálni!

Látszik, hogy Ridley Scott most teljesen otthon van a gyönyörűen fotózott, nagyléptékű akciójeleneteknél. De minden más össze lett csapva, Scott pedig olyan magasságokba emeli különben szimpatikus főhősét, hogy közben sem időnk, sem lehetőségünk nincs rá, hogy megismerhessük, és ezáltal kicsit is érdekessé váljon, hogy mi történik vele. Különben tényleg szép és izgalmas mesét látunk, olyat, mint amilyeneket még a hatvanas években csináltak, persze azzal a politikailag korrekt, de szájbarágós csavarral, hogy néha a Jónak pont a Rossz oldalán kell egy másik Jó ellen küzdenie, mert akkor ilyen volt a világ, de most már okosabbak és demokratikusabbak vagyunk ahhoz, hogy mindezt átláthassuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8296