KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Johnny English újratöltve

Sepsi László

Johnny English Reborn – brit, 2011. Rendezte: Oliver Parker. Írta: Rowan Atkinson és Hamish McColl. Kép: Danny Cohen. Zene: Ilan Eshkeri. Szereplők: Rowan Atkinson (English), Gillian Anderson (Pamela), Rosemund Pike (Kate), Dominic West (Ambrose). Gyártó: Relativity Media / Working Title Films. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált.101 perc.

Már a 2003-as elsõ Johnny English-mozi is Rowan Atkinson kreatív kifulladását jelezte: az ötletesnek semmiképp nem mondható koncepció a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján készült Barclaycard-reklámokra épült, ahol a James Bondra rájátszó Mr. Bean egyperces gegekben promotálta az Egyesült Királyság elsõ bankkártyáját. Peter Howitt filmje óta Atkinson néhány tévéhakni mellett csupán a szintén vegyes fogadtatásban részesült Az eltakarítónõben és a Mr. Bean nyaralban vállalt fõszerepet, így a Johnny English újratöltve visszavezet a figura gyökereihez: létrejöttéért vélhetõen egyedül a címszereplõ hitelkeretének alakulása okolható.

Az elsõsorban míves irodalmi adaptációkban utazó – de a St. Trinian-filmekkel a képregényekbe is belekóstoló – Oliver Parker unott bérrendezése meg sem kísérli palástolni, hogy filmjében nagyjából annyi kreatív szikra akad, mint bármely FriedbergSeltzer-paródiában. A minden ízében avítt produkció legfontosabb változtatásai az elõzõ részhez képest, hogy immár a keleti harcmûvészeteken és Atkinson deres halántékán is élcelõdik, de ezen kívül a fokozás és a variálás igénye nélkül dobálja egymásra az elõzménybõl és egyéb komédiákból ismerõs gegeket az alibi-cselekményben, miközben arról sem vesz tudomást, hogy az elsõ rész létrejöttében is komoly szerepet játszó Austin Powers-széria lefutása óta kémfilm-paródiában jelenleg az erõs romkom-véna a meghatározó trend (Kéjjel-nappal,Bérgyilkosék). Néhány jelenetben mégis érdemben felsejlik Atkinson valódi viszonya az általa alakított figurával: a cselekmény során egy hi-tech arcletapogató szerkezet felszínre hozza Johnny English fájdalmas grimaszait, aki a finálét már távirányított bábként bohóckodja végig – felmutatva, hogy egyszeri tréfából hogyan vált magasabb rendû (anyagi) érdekek önálló akarat nélküli szolgájává.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10827