KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Brian Helgeland: Legenda

Dupla ego

Simor Eszter

A hírhedt londoni gengszter-ikerpár szerepében a digitálisan megduplázott Tom Hardy áll helyt.

Az ismert brit fotográfus, David Bailey 1965-ben készített egy képet a Kray testvérekről. A londoni East Endet uraló gengszterpár, Ronnie és Reggie elegáns fekete öltönyben, jólfésülten pózol az azóta híressé vált fotón. A szóbeszéd szerint, az ikrek saját kezűleg elkövetett, brutális bűntetteik után makulátlan külsővel jelentek meg a londoni éjszakában. A gengszterduó bukását az okozta, hogy mindennél jobban vágytak a hírnévre, míg az igazán profi gengszterek ismérve, hogy láthatatlanok maradnak – vélte később a fotós.

Brian Helgeland Legendája a Kray testvérek körül kialakult mítoszt építi tovább. Szemben a klasszikus brit gengszterfilmekkel, amelyek általában dicsőítés nélkül mutatták be a kisstílű bűnözők életét, ebben a filmben a főszereplők igazi „hírességek”, és bár a helyszín a 60-as évekbeli London, a filmnek mégis nagyon „jenki” érzete van. Sokkal inkább hajlik a hősies amerikai gengszterfilm hagyomány felé (A Sebhelyesarcú, A kis cézár), mint a Sztriptízbár a Sohóban, vagy az Öld meg Cartert! brit szutykos valóságához. A Szigorúan bizalmas forgatókönyvéért Oscar-díjat is nyert író-rendező nyílt rajongással – ahogy erre a cím leplezetlenül utal – a nagy gengszterfilmek közé kanonizálná a történetét. A Legenda romantikus nosztalgiájával és fényűző, csillogó díszleteivel a Nagymenők, a Casino és A Keresztapa sorába szeretne belépni.

Nem Helgeland az első rendező, akit rabul ejtett a Kray-mítosz. Az 1971-es Villain pszichotikus főhősét nyíltan Ronnie Kray-ről mintázták. A brit kisrealizmust idéző darab (a heist során egy műanyaggyár dolgozóinak bérét lopják el) címszereplője a londoni alvilágot uraló rettegett szadista gengszter, aki esténként gyengéden betakargatja édesanyját, majd megerőszakolja kelletlen cinkosát és szeretőjét.

Brian Helgeland Legendája a Kray testvérek felemelkedésének és bukásának története. Erről az életpályáról 1990-ben már készült egy brit változat, a Kray fivérek, a magyar származású Peter Medak rendezésében. Mindkét filmben a gengszterkarrier szempontjából fontos események jelennek meg (a rivális banda legyőzése, a bukáshoz vezető késelés), valamint központi szerepet kap a testvérek egymásra is veszélyes, bonyolult kapcsolata és az elfojtott erőszak: a Medak-film mégis inkább családtörténet egy anyáról és a két fiáról, míg a 2015-ös a szerelmi melodrámára szavaz.

Az érzelmi instabilitás ábrázolása és a romantikus szál bevezetése nem idegen a brit gengszterfilmektől: már a klasszikus korszak brit gengszterei is mindig sebezhetőbbek és érzelmesebbek voltak amerikai társaikhoz képest (Brighton Rock, The Criminal), de a Legendában a melodráma szinte már felülírja a gengszterfilmet. A film középpontjában Reggie Kray és a felesége kapcsolata áll. A történetet Frances narrálja, ami meglehetősen gyenge forgatókönyvírói fogásnak bizonyul, mivel Frances nemcsak megbízhatatlan narrátor, de a történet szempontjából lehetetlen mesélője is az eseményeknek.

A film legnagyobb közönségvonzó ereje, hogy mindkét fivér szerepét Tom Hardy játssza. Helgelandnak az ötletet állítólag a Hold című brit sci-fi adta, de az ikerszereposztás hatásos eszköz volt Cronenberg Két test, egy lélekjében is. Ha a testvérek egyformán néznek ki, de tökéletesen ellentétes karakterei egymásnak, a lélek megosztottságának kifejezőivé válnak – a színésznek pedig kiváló lehetősége nyílik egyazon személyiség két ellentétes oldalának megformálására. Hardy igen meggyőző Reggie szerepében: jóképű és megnyerő, sármja tökéletes álcája erőszakos természetének. A színész viszont a jóval összetettebb és érdekesebb Ronnie megszemélyesítésének lehetősége miatt vállalta el a szerepet, mégis kevésbé hiteles a fekete humorral megrajzolt, képregényhősszerű figura megformálásában. Az elmebetegségét és homoszexualitását nyíltan vállaló, az erőszakért rajongó tragikomikus személyiséget Hardy az őrült tekintet és a lebiggyesztett száj szegényes eszköztárával próbálja életre kelteni. Ennek ellenére a film legérdekesebb jelenetei azok, ahol egy beállításban látjuk a két Kray-alteregót. A páros erőszaktól sem mentes, egymásra utalt szimbiózisa egy ökölharcban csúcsosodik ki, ahol a karakter lélektani értelemben is saját magával harcol, így nehéz eldönteni, hogy kinek is szurkolunk. De addigra talán már nem is akarjuk tudni, hogy hol van a határ.

 

LEGENDA (Legend) – brit, 2015. Rendezte és írta: Brian Helgeland. Kép: Dick Pope. Zene: Carter Burwell. Szereplők: Tom Hardy (Reggie/Ronnie Kray), Emily Browning (Frances), Christopher Eccleston (Read), David Thewlis (Payne), Paul Bettany (Charlie). Gyártó: Working Title Films / ACE / Cross Creek Pictures. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 131 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 51-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12408