KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szerelem tiltott ösvényei

Bíró Péter

Évezredek óta igyekszik az emberiség valami igazat, értelmeset mondani az életről. Ez a film, ha végleg nem is, néhány órára azért képes elvenni a kedvünket a további próbálkozástól.

Az alkotók ingerült házmesterként püfölik a szerelem sokat látott varázsszőnyegét. Csapásaik alatt hatalmasakat puffog a Moravia-regényből készült háromszögtörténet.

Alma, a feleség, egy héten két napot a szeretőjénél szándékozik tölteni. Stefan – forgatókönyvíró, s magát modernnek tudó férj – beleegyezik, majd hamar rájön, hogy ennyire azért mégsem modern, könnyes szemmel nézi újra az esküvői videókazettát, s kurvázni, inni, egyszóval szenvedni kezd. Paoloról, a szeretőről (zongoraművész) viszont az derül ki, hogy szadista. Ez önmagában még nem zavarná meg az asszony érzelmeit (sőt!), de egyik éjszaka aztán túl nagyot kap, akkorát, hogy hirtelen meggyűlöli beteges barátját és visszatér kevésbé fájdalmas férjéhez.

Az erotikusnak mondott dráma leghitelesebb és legizgatóbb része az a néhány perc, amikor a végén a stáblista kúszik alulról fölfelé a vásznon. Addig azonban, amíg ez be nem következik, egyetlen, kétes vigaszunk csak az lehet, kínosan fészkelődve székünkön, hogy a filmművészet immár sírba szállt nagyjait sokkal kimerítőbb mozgásra kényszeríti ez a kilencven perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/01 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=180