KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Miranda

Jakab Kriszta

 

Frank (John Simm) rezignáltan éli könyvtárosként szürke hétköznapjait, míg egy nap besétál kiskabátban a végzet asszonya, Miranda (Christina Ricci). A megbabonázott fiúnak sikerül a titokzatos idegent randira invitálni, s a következő néhány nap a „csokoládé, cigaretta, kondomok és a dugás” jegyében telik. A tünemény azonban néha nem tűnik őszintének. És lőn: az álom egy pillanat alatt káosszá válik, amikor a lány eltűnik, Frank pedig a nyomába ered. Hamarosan szélhámosok, perverzek világában bolyong, Mirandáról pedig kiderül, hogy korántsem táncosnő, hanem egy perverz multimilliomos dominája és egy ingatlanspekuláns csalimadara is egyben. De vajon melyik lehet az igazi arca? Milyen szerep juthat ebben a zűrzavarban Franknek?

A Mirandát a tavalyi Sundance Filmfesztiválon mutatták be. Rendezője az Emmy-díjas Marc Munden, aki eddig főleg dokumentumfilmeket és tévéjátékokat készített, A hiúság vására című tévéfilmsorozatért pedig BAFTA-díjra jelölték. A film alapötletéül Rob Young (Anglia egyik legprovokatívabb forgatókönyvírója) egy rövid színdarabja szolgált. A szerző által előadott monológ eredetileg ott ért véget, amikor a lány eltűnik; a továbbiakhoz egy akkori titokzatos londoni bűnügy adta az inspirációt.

A világ filmforgalmazói mégsem haraptak a filmre, a hazai forgalmazó talán Christina Ricci rajongótáborában bízik. Mert kétségtelen, a jól fejlett tinilány maga a borzongás mini boszorkánya: ő Wednesday az Addams Familyl, a szőke boszorka Az álmosvölgy legendájából, aki most vörös hétköznapi lányként és fekete végzetasszonyaként próbálkozik.

Nehéz lenne eldönteni, hogy tévedésből pszichothrillernek álcázott romantikus komédiát látunk, vagy ez alkotói koncepció volt. Miranda eltérő személyiségei azonban sajnos inkább emlékeztetnek állandó jelmezcserére, mint egy sokoldalú személyiség megnyilvánulásaira.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2095