KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A hatvannyolcas zárvány

Kovács András Bálint

 

A szűk (szakértő vagy ínyenc) közönséget megcélzó fesztiválok divatja valamikor a nyolcvanas évek elején keletkezhetett, mert a quimperi és a pordenonei is ugyanabban az évben, 1983-ban indult. Egyik sem kommerciális és mindkettő tematikus, a kettő közül viszont az előbbi egzotikusabb. Nemcsak a fesztivál témáit, hanem helyét illetően is. Quimper kisváros a franciaországi Bretagne délnyugati csücskében. Abban, hogy kisvárosok rendeznek filmfesztiválokat, semmi különös nincsen. Quimperre azonban nem véletlenül esett a választás. Ezt a fesztivált egy olyan társaság szervezi, amelynek tagjai közül sokan valamikor hatvannyolc és az újbaloldali eszmék bukása után elhatározták, hogy ha a társadalmat megváltam nem tudják is, ők maguk azért más életet fognak élni, és leköltöztek vidékre földet művelni, állatokat nevelni, természetközelibb életet élni, lehetőleg minél messzebb Párizstól. (Agnès Varda: Sem fedél, sem törvény című filmjében is találkozhatunk egy ilyen alakkal. ) Hatvannyolc és a filmművészet kapcsolatát illetően pedig elég emlékeztetni a Langlois-féle filmarchívum melletti diáktüntetésre a lázadás kitörésének előestéjén, amelynek egyik vezérszónoka maga Godard volt.

Ha valamit át tudtak menteni ezek az emberek hajdani ideáljaikból, akkor az a film iránti szeretetük és a filmművészet komolyanvétele. Ki másnak jutna eszébe olyan fesztivált rendezni, amelynek egyik témája a mai fiatal magyar film és a „nagy magyar filmművészet a hatvanas években”, másik témája pedig egy Nyikita Mihalkov-és egy Andrej Mihalkov- Koncsalovszkij-retrospektív? Ez volt ugyanis az idei quemperi tíz nap programja. A magyar műsorban az újakon kívül olyan filmeket vetítettek, mint Jancsó Oldás és kötést (1963), Szabó Álmodozások kora (1965), Huszárik Szindbádjü (1970), Gaál Holt vidékje (1972) vagy Kardos Egy őrült éjszakája. ( 1969). Volt teljes BBS-retrospektív és még egy magyar némafilm-sorozat is.

A meghívottak többsége értetlenkedve figyelte azt a tán nem is tomboló, de mindenképpen figyelemre méltó érdeklődést, amellyel a közönség követte a programot: mit keresünk mi 1991-ben ezekkel a filmekkel itt Bretagne-ban, a világ végén? Van még valaki, aki kíváncsi ránk? Úgy látszik, van. Jó, hogy az öreg hatvannyolcasok még szeretik a filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/07 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4150