KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A kubai film Magyarországon

Koltai Ágnes

 

25 évvel ezelőtt indult meg a forradalom utáni Kubában a rendszeres filmgyártás, 123 játék-, 816 dokumentum-, 219 rajzfilm készült eddig a szigetországban. A kerek évforduló alkalmából július 20–27 között kubai filmhetet rendezett a MOKÉP.

Latin-Amerika egyik legfiatalabb filmművészete nem ismeretlen nálunk. Kubai filmet – Espinosa Pedro a Sierrába megy c. alkotását – 1963-ban mutattak be hazánkban először. A televízió bemutatói és a moziban forgalmazott évi egy kubai film után 1978-ban rendezett először filmhetet a MOKÉP. 1982-ben a Magyar Filmtudományi Intézet szervezésében retrospektív összeállítás szerepelt a Filmmúzeum programjában, tavaly ugyanitt vetítették a leghíresebb kubai dokumentarista, Santiago Alvarez életművéből válogatott filmeket. Az elmúlt évben mutatkozott be a kubai rajzfilmgyártás is. (Magyarországon egyébként a legnagyobb közönségsikert eddig a Sziget lovasai című rajzfilm érte el.)

Az idei filmhéten a legfrissebb művekkel ismerkedhettünk meg. A programban Humberto Solas Amada, Pastor Vega Egy havannai asszony, Tomás Gutiérrez Alea Bizonyos mértékig, Juan Carlos Tabío A csere, Rolando Díaz Ágyúval verébre és Federico García Túpac Amarú című filmje szerepelt. A legnevesebb kubai rendezők, Solás, Alea és Vega mellett elsőfilmesek is bemutatkoztak: Juan Carlos Tabío és Rolando Díaz vígjátékkal debütált. Humberto Solás ismét történelmi filmet készített; a Manuela (1966), a Lucia (1968) és a Cirilo Villaverde regényéből forgatott Cecília (1981) után újabb filmje, az Ainada (1983) is egy nő sorsában ábrázolja hazája történelmét. Pastor Vega, akinek Teresa portréja című filmje a Filmmúzeum programjában szerepelt, most is mai témájú művel jelentkezett, az Egy havannai asszony egy orvosnő hétköznapjait mutatja be. Tomás Gutiérrez Alea, aki a forradalom utáni Kuba első játékfilmjét, a Kubai történeteket készítette, egy forgatókönyvíró viszontagságait ábrázolja Bizonyos mértékig című művében. A film forgatókönyvét Alea mellett A csere rendezője, Juan Carlos Tabío írta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6312