KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sivatagi lavina

Tamás Amaryllis

Az akció ékesszólás – mondotta volt párszáz esztendeje Shakespeare. Nem állít mást Vic Armstrong rendező sem, az amerikai erőszakfilm-széria újabb reprezentánsában. Minden idézőjel nélkül görgeti nézői elé a tébolyult, vérfagyasztó „valóságot”. Iróniának, fricskának nyoma sincs, kegyetlen-feszült képsorok komorítanak-tudósítanak ékesszólóan egy meggonoszodott világról, ahol az effajta, hatalmi visszaélést leleplező történetek napilapok kishírrovatában is „salátának” számítanak. A rend őrei és a bűnözők kalandosnak és rejtélyesnek hitt „titokzatos” világában, az eltorzult, zsákutcás „harcban” nincsenek szabályok, a japán autócsodák nagybani eltüntetésére specializálódott maffia „rejtélyes” lelepleződése különösebb meglepetést valószínűleg csak Ritának, a szexbombára vett seriflánynak okoz, s nem a közönségnek.

Ha eltekintünk a homoktengerben zajló őrülettől – a sivatag még mindig „gigászian” gyönyörű. George Segal a bajszos nyomozó szerepében maga a kárhozat, a végítélet, a világvége egy személyben. Hogy Joshua fája hogyan került bele a filmbe (ez az eredeti cím), azt komplikáltabb kérdésnek gyanítjuk. Netán az intelligensebb ellenfelek megtévesztésére? Vagy hogy az is bemenjen a moziba, aki különben nem? „Békebeli” Bruce Lee-filmeken edződött néző tudja: a taktika a félrevezetés játéka. Joshua fáját Sivatagi lavinára magyarították. Megfejtés: A Bibliában és a Kalifornia-térképeken.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=666