KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Pokolba az élettel

Sepsi László

Give ‘em Hell, Malone – amerikai, 2009. Rendezte: Russell Mulcahy. Szereplők: Thomas Jane, Ving Rhames, Elsa Pataky. Forgalmazó: Budapest Film. 96 perc.

A Sin City sikere után az utalásokkal terhelt, felstilizált retro noir a szerzõi-félfüggetlen szcéna egyik bejáratott filmtípusává vált: DePalma (Fekete Dália), Soderbergh (A jó német) és Winterbottom (The Killer Inside Me) után a hullámzó minõségû életmûvét a hetvenes évek legvége óta építgetõ Russell Mulcahy is beszállt a játékba, hogy megannyi jellegtelen iparosmunka és feledésre ítéltetett fércmû után újra valami trendit tegyen le az asztalra a Pokolszülött és a Hegylakó mellé. A Pale Blue Moon filléres B-film átiratával debütált Mark Hosack forgatókönyvébõl készült Pokolba az élettel a könnyebbik utat választja: nyitányában a Golyózáporral és a Neveldine/Taylor-párossal fémjelzett túlpörgetett akciófilm találkozik a keménykalapos noir-stíllel, hogy a puskapor elfogyta után a legkülönfélébb szociopaták és torzszülöttek kezdjék el benépesíteni a Frank Miller világát idézõ helyszíneket. Az önparódiáig fokozott karakterek ötpercenként érkezõ magvas aranyköpéseit („Suck my Sinatra”) egy csavarjai ellenére is kiszámítható fabula hivatott összetartani, de Hosack próbálkozásai – tönkrement családok, lélegeztetõgépen vegetáló feleség – ellenére sem sikerül minimális mélységgel vagy súllyal felruházni a rajzfilmszerû figurákat és traumáikat. Ennek megfelelõen a Pokolba az élettel meghatározó helyszíne sem a bûnös város valamely koszhadt bugyra, hanem a szereplõk találkáinak és a legfõbb fordulatoknak is helyt adó vidámpark, ahol a kötelezõ A sanghaji asszony-utalások mellett randevúzik a japán bérgyilkos-lolita, a piromán sorozatgyilkos és az elmaradhatatlan femme fatale. Thomas Jane (A Megtorló) Malone-ra keresztelt Mike Hammer-alteregója így megszabadül a klasszikus noir-hõs minden lelki terhétõl és valódi veszteségeket fedõ cinizmusától, és számára csupán a szeretet értelmeként aposztrofált aprócska gyerekjáték-McGuffin hordozza a megváltás illúzióját. Nagyjából a Pokolba az élettel is így viszonyul a zsáner fajsúlyosabb darabjaihoz: élénk színû, fröccsöntött játékszer a robosztus máltai sólymok között, amely ideig-óráig tisztes szórakozást nyújt a posztmodern tömegfilm ingergazdag vidámparkjában.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10809