KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A pók fészke

Tosoki Gyula

Nid de guêpes – francia, 2002. Rendezte: Florent-Emilio Siri. Szereplők: Samy Naceri, Benoït Magimel, Nadia Farès. Forgalmazó: Mirax. 105 perc.

Az ezredforduló utáni időszak egyik leghollywoodiánusabb francia akcióthrillere ragyogó hagyományokat követ: a felütésében a szereplők által fütyült dallammal A hét mesterlövészt idézi meg, aztán pedig a konfliktusaival, a cselekményvezetésével és a karaktereivel Carpenter A 13-as rendőrőrs ostroma című kultmoziját citálja (amit meg tudvalevőleg egy másik pompás western, Hawks Rio Bravója ihletett). Florent-Emilio Siri direktor tehát jó ízléssel választ mintákat, és ezeket a klasszikus darabokat a kortárs – hollywoodi – trendeknek megfelelően a számítógépes játékok világával ötvözi. A pók fészke legnagyobb problémája mindazonáltal, hogy a rendező és munkatársai az összes dramaturgiai patront már az expozícióban eldurrogtatják, és a játékidő második felére csak a puskák ropogtatása és a bombák robbantgatása marad számukra.

A strasbourgi ipari negyed egyik hatalmas raktárépületében a véletlenek sorozata négy, markánsan különböző társaságot terel össze: a raktárt őrző személyzetet, az itt éppen laptopokat zsákmányoló, középkategóriás bűnbandát, egy rettegett albán maffiózót börtönbe kísérő kommandósokat, valamint az utóbbiakat üldöző – és a vezérük kiszabadítására felesküdött – gengszterek siserehadát. Az arctalan albánok száma nyomasztóan nagy, ráadásul nem kímélnek senkit és semmit, ezért a másik három csapatnak egységbe kell tömörülnie ahhoz, hogy ellenálljanak a támadásnak. Hasonló alapszituációból Carpenter sokkal többet kihozott, elsősorban azért, mert hangsúlyt fektetett a bonyolult emberi relációk bemutatására. Siri direktort ellenben kifejezetten feszélyezi, amikor ilyesmivel kell bíbelődnie, és a pusztítás-szcénákban van igazán elemében. Ez a szemlélet teszi, úgymond, korszerűvé, egyúttal egynapéltűvé munkáját.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11674