KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

X-Men: Az eljövendő múlt napjai

Kránicz Bence

X-Men: Days of Future Past – amerikai, 2014. Rendezte: Bryan Singer. Írta: Chris Claremont története alapján Matthew Vaughn, Jane Goldman és Simon Kinberg. Kép: Newton Thomas Sige. Zene: John Ottman. Szereplők: Hugh Jackman (Logan), James McAvoy (Xavier), Michael Fassbender (Magneto), Jennifer Lawrence (Raven), Nicholas Hoult (Hank). Gyártó: Marvel Entertainment / 20th Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 132 perc.

Az első két X-Men filmet rendező Bryan Singer idén visszavette a széria karmesteri pálcáját, hogy közös nevezőre hozza az eredeti trilógia és a múltban játszódó Az elsők univerzumát. Ám hiába indul a cselekmény az apokaliptikus közeljövőben, az idős Xavier professzor és tanítványai főleg a rajongók kedvéért tűnnek fel, ellentétben az X-Men képregények pápájaként tisztelt Chris Claremont alapsztorijával, ahol mind az őrrobotokkal való háborúskodás, mind a múltbéli merénylet megakadályozása érdekében bevetett időutazás körülményei bővebben ki vannak fejtve – a film megértését nehezíti, hogy minderre vonatkozóan csak elnagyolt jelzéseket kapunk.

A régi gárdából egyedül Logannek jut komolyabb szerep: most az egykor forrófejű kívülálló kerül mentorszerepbe, vagyis az alkotók is felismerték, hogy Hugh Jackman nehezen leplezhető öregedésére illik reflektálni – a fiatal mutánsokat játszó intellektuális sztárok (McAvoy, Fassbender, Lawrence) viszont erőlködés nélkül viszik a vállukon a produkciót. A kulisszaként megjelenő hetvenes évek világa újra azt a retró-vonzerőt képes nyújtani a nézőnek, mint Az elsők, másrészt, a tisztességtelen politikai machinációk és összeesküvések évtizedéről lévén szó, találó hátteret képez a mutánskrónikákat hitelesítő, egyfajta alternatív történelemképet felmutató franchise-építési stratégiához. Vagyis a történelem átírásának feladata kétszeresen a film tétjévé válik: az X-Ment hadba küldő Fox stúdiónak úgy sikerülhet felvennie a kesztyűt a keresztutalásokkal építkező Marvel-filmekkel, hogy hőseit gondosan integrálja a hidegháborús múlt sorsfordító eseményeibe, mintha Magneto, Xavier és a többiek mindig is velünk lettek volna. Mindez szerencsésen együtt jár azzal az érezhető törekvéssel, hogy ne a látványos akciókon, hanem a karakterek lassan megérő döntésein múljon a játszma végkimenetele.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11906