KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Szállító – Örökség

Sepsi László


The Transporter Refueled – francia-kínai, 2015. Rendezte: Camille Delamarre. Írta: Luc Besson, Bill Collage, Adam Cooper. Kép: Christophe Collette. Szereplők: Ed Skrein (Martin), Loan Chabanol (Anna), Ray Stevenson (Frank), Radivoje Bukvic (Karasov). Gyártó: EuropaCorp / Belga Films / TF1. Forgalmazó: Big bang Media. Szinkronizált. 96 perc.

 

 

Bár tizenhárom év könnyen megszépítheti az emlékeket, már az első Szállító-mozit is csupán Jason Statham karizmája emelte ki a saját szabályait megszegő, majd emiatt ólomban gazdag kalandokba keveredő outsider profi karakterére épülő akciófilmek tömegéből. A rebootnak szánt negyedik részből Statham távozott, ám nélküle csak a még üresebb formula maradt, szabályszegéstől az új szereplőkkel kötött kényszerszövetségen át az áskálódó gonosztevők elkerülhetetlen megfenyítéséig, ezúttal az első részhez hasonlóan újra prostitúcióban utazó orosz maffiózókkal a kocsiajtó rossz oldalán. A Statham helyére érkezett Ed Skrein – bár kapott néhány tisztességes, de felejthető verekedés-jelenetet – markánsabb jelenlét híján éppúgy biodíszletté válik a neonrideg mélygarázsokban és a szétzúzott tűzcsapok vízpermetében egyaránt karcmentes fenségességgel repesztő Audi S8 mellett, mint a platinaszőke egyenparókában nagyszabású heistre készülő, mégis többnyire esztétikai kiegészítővé degradált maroknyi luxushosztesz.

A Szállító – Örökség műfajtól elvárt akciójelenetei elsősorban az említett gépkocsimodell kivételes képességeinek demonstrálását szolgálják, minden alkalommal felhívva a figyelmet egy-egy hasznos vonására (távirányítás okostelefonnal, ujjlenyomat-felismerő indítógomb, stb.), miközben a reklámfilmekből ismerős formanyelvi megoldások a fétistárgy irányában gerjesztett ámulaton kívül minden intenzitást lenulláznak bennük. Ray Stevenson apafigurája amellett, hogy segít újrahangolni a főhős életkorát és érzelmi-komikus súlypontkén is szolgál, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megtörje az Audi (rém)uralmát, Luc Besson és csapata mintha a kétezer-tízes évek K.I.T.T.-jének szánták volna a járművet, ami egyelőre még nem szólalt meg. De ha már a főhősét nem sikerült, legalább az autó karakterét ideje volna elmélyíteni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12433