KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kivégzési parancs

Sepsi László

Kill Command – brit, 2016. Rendezte és írta: Steven Gomez. Kép: Simon Dennis. Zene: Stephen Hilton. Szereplők: Vanessa Kirby (Mills), Thure Lindhardt (Bukes), David Ajala (Drifter), Tom McKay (Cutbill), Mike Noble (Goodwin). Gyártó: Vertigo Films. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 99 perc.

 

Sophia, a Hanson Robotics bűbájos androidja tervezőjének kérdésére válaszolva jelentette be az austini SxSW fesztiválon: igen, el szeretné pusztítani az emberiséget. A riposztot követő ártatlan mosoly csak nyugtalanítóbbá tette a talán csak megrendezett jelenetet, és a beszélgetést rögzítő videó napokon belül bejárta a világsajtót. Ha az elképesztő iramban fejlődő robotika önmagában is disztópiába illő szituációkat eredményez, a jelenséget meglovagló rémfilmeknek igencsak magasra kell tenniük a lécet, ha fel akarják venni vele a versenyt – de nem csak ezen múlt, hogy sokkhatás szempontjából a Kivégzési parancsot már egy technikai demonstrációt rögzítő kisvideó is lekörözi.

A trükkmesterből lett forgatókönyvíró-rendező Steve Gomez a könnyebbik utat választotta a téma feldolgozásához: a Ragadozó és Dog Soldiers kommandós horrorjainak nyomdokain haladva egyszerűen lecserélte a terepen ragadt katonákra fenekedő monstrumokat önállósodott hadigépekre. A C-3PO sebességével totyogó cselekményt csak néhány hosszabbra hagyott beállítás választja el attól, hogy a Kivégzési parancs ritmustalan akció sci-fiből átforduljon természet és technológia viszonyán meditáló ambient horrorba, de a formanyelvi tudatosság bármiféle jeleinek hiányában egyedül az marad szembetűnő, hogy milyen csekély a különbség az egysorosokkal kommunikáló sablonveteránok és a rájuk vadászó robotok között. Gomez filmje annak ellenére sem lép túl „az ember jó – a gép rossz” ősi tanulságán, hogy hősei többségükben egy kávéfőző érzelmi gazdagságával bírnak: ezt ugyan a csapat nőnemű kiborg-tagja volna hivatott tovább árnyalni, ám a technoszkepticizmus végül maga alá gyűri a figurát. Mintha az Ex machina és a Sophia-incidens után a Kivégzési parancs is egyetlen gondolatot illusztrálna: bármit is építenek a derék tudósok, végül úgyis Pandóra lesz belőle.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12767