KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Suicide Squad – Öngyilkos osztag

Kránicz Bence

Suicide Squad – amerikai, 2016. Rendezte és írta: David Ayer. Kép: Roman Vasjanov. Zene: Steven Price. Szereplők: Will Smith (Deadshot), Margot Robbie (Harley Quinn), Joel Kinnaman (Flag), Viola Davis (Waller), Jay Hernandez (El Diablo), Jared Leto (Joker). Gyártó: DC Entertainment / Atlas Entertainment / Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 130 perc.

 

Mit keres egy csapatnyi másodvonalbeli képregénygonosz (és Joker) egy többszázmillió dolláros film főszerepeiben? Ez a kérdés foglalkoztat mindenkit, aki laikusként figyeli, miként költözteti át mozgóképre a DC kiadó saját szuperhőskészletét. Pedig az Acélember és a Batman Superman ellen után mozikba küldött Öngyilkos osztagban pont az tűnt vonzónak, hogy nem egy újabb világmegmentő jófiú kalandjait mutatja be, hanem a gazfickóknak ad lehetőséget a kibontakozásra. Író-rendezőnek a stúdió megnyerte az életművét marcona férfihősökkel kitapétázó David Ayert (Az utolsó műszak, Harag), így volt okunk rendhagyó képregényadaptációban bízni.

A film azonban nem váltja be a vérmes reményeket. A hosszúra nyújtott csapatépítés után, amelyben a legtöbb szereplő saját bemutatkozó videóklipet kap, az osztag rögtön bevetésre indul – ez teszi ki a játékidő második felét. Ám a számos karakter közül csak Joker szerelme, az eredetileg is egy régebbi filmadaptáció (a nagyszerű, ‘92-es Batman-rajzfilmsorozat) kedvéért kitalált Harley Quinn nevezhető izgalmas figurának. Margot Robbie alakításában Harley kiszámíthatatlan, pezsgő és veszélyes, vagyis pont olyan, amilyennek a filmnek is lennie kéne. Kár, hogy körülötte csupa szürke és unalmas alak tétlenkedik, köztük a Batman-filmváltozatok legsótlanabb Jokerével.

A hevenyészett, értelmetlen fordulatok közben van idő elgondolkodni azon, hány férfiak által elnyomott és megnyomorított nő tűnik fel a történetben: Harley Quinn mellett a zord katonatiszt megzsarolt barátnője, és a másik dimenzióból érkező fivérére utalt Varázslónő is ki van szolgáltatva egy-egy férfifigurának. Ha szexista hozzáállására nem is, Ayer legalább néhány vizuális ötletre büszke lehet – a ruhájukat színes masszává oldó, bőrüket szétmaró savfürdőben ölelkező Joker-Harley kettős képe az egyik legszebb momentum, amit szuperhősfilmben láthattunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12890