KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Nagy Fal

Kránicz Bence

The Great Wall – amerikai, 2016. Rendezte: Zhang Yimou. Írta: Tony Gilroy, Carlo Bernard és Doug Miro. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Ramin Djawadi. Szereplők: Matt Damon (Garin), Pedro Pascal (Tovar), Tian Jing (Lin Mei), Willem Dafoe (Ballard), Andy Lau (Wang). Gyártó: Legendary Entertainment / Atlas Entertainment. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 94 perc.

 

A 2010-es évek elejéig Japán számított Hollywood második legnagyobb piacának, az utóbbi években viszont már a valóságos gazdasági csodát produkáló Kína termeli a legtöbb bevételt az Egyesült Államokon kívül, méghozzá úgy, hogy a helyi kvóták alapján évente csak pár tucat külföldi filmet mutathatnak be. Nem csoda, hogy az amerikai filmipar egyre több gesztust tesz a kínai közönségnek. A Vasember 3 kínai kópiáin pekingi mellékszál gazdagította a történetet, a Képszakadás című tinifilm kínai hőse pedig az alternatív változat szerint a tivornyázás után az óhazába utazik, és kibékül a családjával.

A jól jövedelmező kínai-hollywoodi kapcsolatot építi tovább a nagyszerű Zhang Yimou is. A kínai film nemzetközi áttörésében kulcsszerepet játszó rendező néhány éve Christian Bale főszereplésével forgatott otthon, A háború virágait imádta is a hazai közönség. A hasonló receptet követő A Nagy Fal viszont szélesebb nemzetközi forgalmazást kapott, köszönhetően Matt Damon sztárkarizmájának és a populárisabb megközelítésnek. A történelmi filmet ígérő cím ugyanis pergő akciómozit takar, míg alaphelyzete inváziós sci-fiket idéz: a középkori Kínát földönkívüli szörnyhordák fenyegetik, és a vár-, pontosabban falvédőkhöz európai zsoldosok is csatlakoznak.

A bornírt történetet tetszetős vizuális körítés teszi fogyaszthatóvá, ám a kékben és vörösben pompázó harcosok legfeljebb a rendező munkásságával éppen csak ismerkedő nézőket nyűgözhetik le, elvégre a Hős nemcsak színkódos jelmezek terén képviselt magasabb nívót. Adja magát a párhuzam a meggazdagodás reményében Kínába érkező főhős és a film készítői között, de valójában ennyi képzelőerőre sincs szükség, hogy a Nagy Falat a két nagyhatalom számára kölcsönösen előnyös üzleti vállalkozásként nézzük elsősorban. A filmrajongók pedig reménykedhetnek benne, hogy Zhang Yimou legközelebb kisebb tétekkel, de nagyobb művészi önállósággal dolgozhat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13084