KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Közöttünk az űr

Pápai Zsolt

The Space Between Us – amerikai, 2017. Rendezte: Peter Chelsom. Szereplők: Gary Oldman, Asa Butterfield, Carla Gugino. Forgalmazó: ADS Service. 121 perc.

Az ötlet nem rossz: újragondolni a Mars-expedíciókat tárgyaló filmeket, és arról mesélni, hogy mi történik, ha egy ember onnan jön ide felfedezőútra, nem pedig fordítva. A Közöttünk az űr hőse a tizenhat éves Gardner Elliot (Asa Butterfield – ő volt a leleményes Hugo Scorsesenél), aki még a Földön fogant, de asztronauta édesanyja a vörös bolygón szülte meg őt. A születése egyúttal az édesanyja halálát jelentette, ezért a Mars-misszió tagjai nevelik fel, a kamaszfiú azonban unja magát a mesterséges térben, ezért a Földre szökik, hogy ott a még a Marson csetelve megismert barátnőjével ámokfusson, és megpróbálja felkutatni soha nem látott apját.

Az alapötlet nem csak azért remek, mert új látásmódot ígér, hanem azért is, mert sok irányba nyitható és számos műfaj felé elkormányozható. A Mentőakció inspirációját mutató sci-fiből könnyen tinithrillerré, abból pedig road movie-vá alakítható, miközben persze a Spielberg-féle A.I. nyomvonalán haladó coming-of-age-meseként is megállja a helyét. Ráadásául a rákos fiatalokat bemutató filmek (Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni, Fifti-fifti) vonulatát felidézve melodrámai ízek is hozzákeverhetők a sztorihoz, hiszen Gardner halálra van ítélve a Földön, a teste ugyanis nem bírja a helyi viszonyokat. Elvben tehát nagyon sok regiszteren szólalhatna meg a mozi, izgalmas hangulat- és műfajkavalkád is lehetne akár, azonban nem váltja be a reményeket. Ugyan nincs híján némi bájnak, de a fordulatai bicebócák, a dialógusai túlírtak, a tempója rossz, továbbá Peter Chelsom rendező (Az óriás, Szerelem a végzeten, Hector a boldogság nyomában) a műfaji lehetőségekkel sem tud élni, tétován bukdácsol a klisék között. Az igazat megvallva még akkor jobb a film, amikor közhelyes, amikor viszont eredetieskedőbb (mint például a hősünk és szerelme légi kalandját elmesélő jelenetben), akkor már-már kínos és ostobácska.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13466