KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Könyvklub

Lovas Anna

Book Club – amerikai, 2018. Rendezte: Bill Holderman. Írta: Bill Holderman és Erin Smimms. Kép: Andrew Dunn. Zene: Peter Nashel. Szereplők: Diane Keaton (Diane), Jane Fonda (Vivian), Candice Bergen (Sharon), Mary Steenburgen (Carol), Andy Garcia (Mitchell), Craig T. Nelson (Bruce). Gyártó: Apartment Story / June Pictures. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 104 perc.

 

Vajon mi különbözteti meg a hatvanas generációt a huszonévesektől? Az élettapasztalat, mellyel könnyebben veszik az akadályokat? A családból, barátokból kialakított erős szociális háló, melynek hála biztosabb a helyük a világban? Vagy a sok kudarcon és felismerésen keresztül felépített önismeret? A Könyvklub szerint egyik sem: csupán egy elhízott, megráncosodott test, a feldolgozatlan régi sérelmek, és a megcsappant szexuális vágy.

Pedig az alapötlet bájos: négy, szakmájában sikeres, látszólag remek életet élő régi barátnő (a legendás Jane Fonda, Diane Keaton, Candice Bergen és Mary Steenburgen) életét felforgatja, amikor az évtizedek óta havi rendszerességgel összehívott könyvklubjuk témájául A szürke ötven árnyalatát választják. Grey és Ana mindent elsöprő szado-mazo kapcsolata rádöbbenti őket, hogy az életükből már régóta hiányzik a szenvedély, így aztán fittyet hányva a családjuk, a párjuk, és leginkább a saját elvárásaiknak, korukat meghazudtolva bátran csinálnak hülyét magukból a kaland kedvéért.

Ugyan a 2018-ban is csodálatos sztárszínésznők 104 percen keresztül küzdenek azért, hogy életet leheljenek a Könyvklubba, a történetért és a látványért felelős stábtagok sajnos csúnyán cserben hagyják őket. A végeredmény egy helyenként vicces, de többnyire kínos üzenetekkel megpakolt olcsó vígjáték arról a hihetetlennek tűnő felismerésről, hogy van (nemi) élet a menopauza után, és hogy még a tündöklő filmsztárok is megöregszenek egyszer. Bár egy jó romkom az érettebb női közönségnek valóban hiánypótló lenne, ez nem az – még mindig érdemesebb újranézni a Nancy Meyers-filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13733