KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Marhakonzerv akció

Nagy Gergely

Az első öt percben egy autós üldözés tébolyában nyüzsögnek a 70-es évekbeli Fordok Bogota utcáin. Nyüzsögnek az ötletek is: felborul a piaci stand, ömlik a narancs, szétesik az utcai színpad az énekes alatt, kirakatok, üzletek törtek darabokra a flúgos futamban, a csúcsponton pedig elszabadul kétszáz focilabda. De ez csak öt perc a főcím előtt. Aztán mintha egy másik filmet látnánk, ötletek, izgalmak nélküli erőlködés következik. A színhely immár a díszlet-Párizs, sztori helyett talk show-t kapunk, csak beszélnek kalandról, szexről. Az antikémfilm ostoba figurái autón száguldoznak egy kolumbiai kisfőnök elfogása ürügyén – ezt néha felemlítik, hogy el ne felejtsük. Egy valami marad tehát: az autók. Citroënek. A jó szponzor minden típust belezsúfoltatott a filmbe, mely most már arról szól, mit bír ki egy BX 16-os. Keveset; a rossz rendezőnek mégis egy órájába kerül tönkretennie. A vetélytársa, a Renault, mindezt alig egy perc alatt elintézte szellemes tévéreklámjában, melyben egy féltékeny nő rongálja meg az autót és borítja ki a férjét. A BX-nek tehát befellegzett, jöhet az új típus, az XM – ez a Marhakonzerv akció zanzája – s a pipogya főhős meg is kapja a guruló csodát.

Mellesleg, a Citroënek Le Corbusier óta tényleg eredetiek, olyanok, mint amilyennek egy kisgyerek képzeli az űrhajót... De ez már csak unalom szülte széksori morfondírozás, a vásznon diadalt ül a grandiózus hülyeség.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=140