KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A futball-faktor

Hideg János

 

A kertek alján, távol a rendőrkameráktól, szigorú konspiratív szabályok szerint gyülekezik a Chelsea ultrák maroknyi csoportja. Ellenséges Tottenham- vagy (ördög és pokol!) Milwall-szurkolók után lesnek. Stratégiájuk egyszerű: ha túlerővel találkoznak, menekülnek, létszámfölényben támadnak. Ha hétvége, akkor futball, ha futball, akkor kocsma, ha kocsma, akkor verekedés, de igazából a verekedés a lényeg.

Valahol a Trainspotting, a Futballáz és a Harcosok klubja erőterében (és filmnyelvén) beszéli el Nick Love a maga alacsony költségvetésű történetét a futballhuliganizmusról. E történet középpontjában Tommy Johnson áll, egy Chelsea-”szurkolókból” álló falka tagja, akiben 30. évéhez közeledve megfogalmazódik a nagy kérdés, miért van gyermeteg erőszakra szüksége ahhoz, hogy „érezze: még él”. Ez az élet „a laza dolgokról szól: laza szex, laza ruhák, laza erőszak. Ha nem vagy laza, senki vagy”– magyarázza Tommy. A lazaság azonban csak póz: a film egyik fő témája és erénye a kocsma-drog-meccs-harc-szex által meghatározott férfias életérzés felszíne mögött rejtőző szexuális gátlások, gyermekkori traumák, társadalmi elégedetlenségek bemutatása vagy legalábbis érzékeltetése.

A képlet persze ennél összetettebb: John King regénye például mélyebben érinti a rasszizmus problémakörét, amit a filmváltozat kissé elnagyoltan kezel. Ugyanígy, a mellékszálak kuszaságában időnként meg-megfeneklik a történet, ami azért így is eljut az eposzi végkifejletig: az örök ellenség Chelsea- és Milwall- „szurkolók” nagy leszámolásáig valami elhagyatott telken.

A falkaszellem e hiteles természetrajzának említésre érdemes vonása, hogy Love filmjében egyetlen snitt erejéig sem jelenik meg maga a futball, hiszen annak, amiről a film szól, semmi köze nincs az isteni játékhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/11 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1831