KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

A hírek szerint az idei Cannes-i fesztiválon mutatják be a régóta beharangozott Eros-trilógiát, ami három különböző filmrendező egy-egy félórás kisjátékfilmjét fogja össze, középpontban a szexualitással. Michelangelo Antonioni műve, A dolgok veszélyes fonala egy negyvenéves pár házassági krízisét mutatja be, Wong Kar-vai és a Pedro Almodóvar helyére beugró Steven Soderbergh története egyelőre ismeretlen.

 

Folytatódik a klasszikus angol gyermekmesék megfilmesítésének divatja, ezúttal a terület megértőbb ismerője, Tim Burton jóvoltából, aki Roald Dahl 1964-ben írt meseregénye, a Willy Wonka és a csokoládégyár előkészületein dolgozik. A híres történet (amelynek motívumaiból többek között a Harry Potter-széria is szép számmal kölcsönzött) egy szegény kisfiúról szól, aki egy rejtélyes nyereményjáték egyik győzteseként részt vehet a titokzatos Willy Wonka földalatti csokoládébirodalmában tett körtúrán., amelynek végén minden kisgyermek elnyeri méltó jutalmát vagy büntetését. A címszerepre jelen pillanatban Johhny Depp a legesélyesebb.

 

Liv Ullman filmet rendez Ibsen Nóra című drámájából. Az eredetileg Cate Blanchettnek szánt főszerepre végül a Titanicból ismert Kate Winsletet kérte fel. A színésznő mellett Ullman a többi szerepet is neves filmszínészekre bízta, mint Tim Roth, John Cusack vagy a norvég Stellan Skarsgard.

 

Alan Moore után a modern képregény másik neves auteurje is divatba jön az Álomgyárban. Miközben Frank Miller teljes erőbedobással dolgozik saját művei forgatókönyv-változatain  (Batman, Ronin), hamarosan bemutatásra kerül az első számú hősnőjének, Elektrának szentelt mozifilm, Robert Rodriguez pedig hozzálátott a szerző legismertebb sorozata, a Sin City noir-képregényének megfilmesítéséhez.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/04 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1872