KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Játékháború

Hungler Tímea

A karácsonynál csak a születésnap nagyobb kínszenvedés egy játék életében. Az elsőkből utolsók lehetnek, a szuperkedvenc az ágyról az ágy alá kerülhet vagy ami még rosszabb, a láda mélyére.

Egy szép napon Woody-cowboy pozíciója is meginog. Az áldás egy Buzz nevű csillagharcos személyében éri, aki nem elég, hogy felhúzható, de még lézerkardja is van. Az egyetlen gond vele, hogy komoly identitászavarokkal küszködik: elhiszi, hogy az űrből érkezett.

Az elektromos ketyerék, a tündérszőke lencsibaba, a pihe-puha plüssbarik élükön a műanyag targoncával csodálattal adóznak a távol-keleti sorozatgyártás eme díszpéldányának, így szegény Woody nem csupán a gazdája Andy, de a játékok előtt is sokat veszít tekintélyéből.

Adott még filmünkben az agresszor szomszéd fiú Sid, aki aprít, alágyújt, köpköd, karokat tépdes ki, hogy azokat lábakkal pótolja; a játékok szemében ő a rettegett ellenpélda, bizonyíték arra, hogy a világot nem csak Andyk népesítik be.

Woody és Buzz a véletlen folytán Sid karmai közé keveredik; köszönhetően az átélt ijedelmeknek, valamint egy tévéreklámnak, melyből Buzz értesülvén a tajwani fröccsöntés rejtelmeiről végre ráébred többedmagára, barátokká válnak, így a céljuk is közös lesz: visszakerülni a játék-paradicsomba vagyis Andy szobájába.

És hogy milyen tanulságokkal szolgál ez a háromdimenziós kompjutertechnikával megalkotott Walt Disney szuperprodukció? Csak annyival, amit a néző, ha örökifjú mindig is sejtett: a játékoknak lelke van, méghozzá nem is akármekkora.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/04 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=239