KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Szükségszerű uborkaszezon?

Csatári Béla

 

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Gondolom, Önök „hivatalból” is figyelemmel kísérik a moziműsort, nyáron is. Nem tudom, megegyeznek-e tapasztalataink; nekem olybá tűnik, hogy a nyári hónapok filmbemutatói kizárólag az igénytelen nézőkre számítanak. Pedig tudtommal közismert tény, hogy a moziba járók többsége a fiatal korosztályokból kerül ki, s nyáron van szünet nemcsak az általános és középiskolákban, de az egyetemeken is.

Olvastam, hogy az USA-ban, Franciaországban, Olaszországban gyakran mutatnak be igényes filmújdonságokat a június–szeptember közötti időszakban: éppen az említett rétegek érdeklődésére számítva. Ám azt is olvastam valahol, hogy a magyar filmrendezők állítólag sértésnek tekintenék, ha nyáron rendeznék meg új filmjük premierjét. Nincs is magyar bemutató legalább két hónapon át! Vajon Pasolini, De Sica, Fellini, Bertolucci jónéhány – azóta klasszikussá érett – alkotásának miért nem ártott, hogy augusztusban, szeptember első napjaiban volt az ősbemutatója Rómában, Milánóban?

A szabadtéri színpadokon is sokáig csak habkönnyű csacskaságokat játszottak nálunk; míg az utóbbi néhány év örvendetesen megváltozott gyakorlata be nem bizonyította, hogy fajsúlyos művek is zsúfolt nézőtereket vonzhatnak a meleg hónapokban. Miért épp a moziműsor összeállítói – és a jelek szerint csak nálunk – ragaszkodnak olyan mereven az idejétmúlt „uborkaszezon”-koncepcióhoz? És vajon miért nem jut eszükbe úgynevezett „elő-premiereket” rendezni igényes művészfilmekből a nyári hónapokban Budapesten kívül például Siófokon, Balatonfüreden, Sopronban, meg a többi, ilyenkor nagyvárosnyi népességű üdülőközpontban?

Nálunk nyaraló római barátom – egyetemista –, moziba akart menni egy esős júliusi napon. Égett az arcom, mikor lefordítottam neki a heti moziműsort; mert azt a néhány, művészileg is értékes filmet, ami eldugott kis mozik műsorán szerepelt, ő már mind évekkel ezelőtt látta. A moziműsor egésze pedig az igényes néző számára: maga a sivatag.

Tisztelettel

Csatári Béla egyetemi hallgató

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/09 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6034