KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Széplány ajándékba

Gáti Péter

Michel Lang átlagos színvonalú, ugyanakkor biztos szakmai rutinról árulkodó filmkomédiája óhatatlanul alkalmat teremt a filmes humor hazai kínálatával történő összehasonlításra. Ez a francia–olasz vígjáték sem témaválasztásában, sem eszközeiben nem eredetibb, jobb a hasonló kvalitású magyar alkotásoknál, összhatásában, a poénok „célba érését” tekintve mégis felülmúlja az itthoni választékot. Csupán látszólagos ez az ellentmondás, ha ennek a koprodukciós munkának gondosan kidolgozott, a vígjátéki elemeket és műfaji határokat precízen alkalmazó, illetve tiszteletben tartó forgatókönyvét és dramaturgiáját emlékezetünkbe idézzük.

A Széplány ajándékba kétségtelenül banális cselekményre épül. A nyugdíjba vonuló szürke banki könyvelő munkatársaitól nem vázát vagy levélnehezéket kap ajándékba, hanem – rövid időre, izgató meglepetésül – egy finom és határtalanul vonzó konzumnő néhány napját, „teljes ellátással”. A számszaki ellenőrző körútból így lesz megismételhetetlenül csodás velencei utazás, amolyan gáláns végkielégítés, a félreértésekből, véletlen találkozásokból és fejvesztett menekülésekből pedig a műfaj receptjei szerinti komédia. Számos jó közepes és majdnem alpári ötletből áll a film, s mindezek közös, bár néha labilisnak tetsző tartópillére az erotika. E kommersz vígjáték – hazai példáktól eltérően – csupán annyira vállalkozik, amennyit teljesíteni képes. Jórészt helyzetkomikumra épülő szituációiban egyetlen ötletet sem hagy kiaknázatlanul; igaz, váratlan megoldásokkal sem ejti kábulatba nézőjét.

Kétségtelen, hogy a menetrendszerű poéngyártásnak vannak üresjáratai, a néhol helyzetgyakorlatokká egyszerűsödő színészi játék sem kelt illúziókat. Az egész film mégsem okoz csalódást nézőinek. Daniel Gaudry operatőrnek csupán látványos felvételeket kellett készítenie, a háttérben Velencével. A feleség epizódszerepében fáradt, de még mindig vonzó nőként feltűnik Claudia Cardinale, s a többi szereplővel együtt otthonosan mozog a vígjátéki skatulyában. Egy folytatásos kommersz filmvígjátéktípus tetszés szerinti epizódja pereg a vásznon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/12 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6254