KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Prof. Kuruzsló

Greskovits Béla

 

Ez a film nem méltó figyelmünkre. Értéktelen giccs. Meglepőnek egyvalamit találhatunk benne: azt, hogy a közelmúlt Lengyelországában készítették.

Mert mégiscsak meghökkentő látni, hogy míg a hetvenes évek végén érlelődő krízisben filmművészek (Wajdát, Zanussit, Kawalerowiczot említhetnénk) érvényes alkotások emlékezetes sorában szóltak felelősségérzetükről és szorongásukról, Jerzy Hoffman (olyan szuper- és nosztalgiafilmek rendezője, mint a nemrég nálunk is bemutatott Áradat és A leprás nő), azon fáradozott, hogy filmje búzavirágszemű boltoslányát boldog párrá boronálja össze egy makulátlanra sikált jellemű ifjú gróffal. És, nehogy a finnyás nagyúri família kivetnivalót találjon a frigyben, még azt is „kiderítette”, hogy a boltoskisasszony a háború előtti Lengyelország legjobb sebészorvosának lánya. A „kuruzslóé”, aki feleségétől s a világ által megbántottan egy istenhátamögötti faluban csodadoktorkodik.

Ilyen és ehhez hasonló ízetlenségekből: szenvelgő nagytotálokból, szekérderéknyi piros rózsából s a szentimentális mélypontokon fülünkbe bugyborékoltatott édeskés muzsikából áll a film.

Nem egyszerűen a giccs iránti ellenszenv, hanem kínos feszélyezettség lesz úrrá rajtunk, amint „meseautót” látunk suhanni a lengyel tájak szomorú sarán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6625