KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Katonadolog

Lajta Gábor

 

Nem tigrisképű náci hóhért, hanem egy tejfelesszájú egyetemista közkatonát ejt foglyul egy szintén kölyökképű orosz baka. Majd – foglyát szélnek eresztve – sodródik tovább a hadszíntéren. A film, amelynek „életképek a háborúból” lehetne az alcíme, stílusváltást jelez.

Az eposzi vagy drámai hangvétel helyett egy újabban felbukkanó alkotómódszer a szovjet háborús filmekben a kisrealizmus, amely a környezet és az emberek jellemzésére egyaránt vonatkozik. A film készítői ügyelnek arra, hogy a háttérben mindig történjék valami, s a kamera is sokszor elkalandozik, kitart egy víztócsán, békán vagy éppen egy kismacskán. A hősök, ha végső soron nemes érzelmek dobogtatják is szívüket, gyarló mivoltukban jelennek meg; rengeteget köpködnek, csúnyán beszélnek s általában tétovábbak, darabosabbak, mint ahogy azt megszoktuk.

Kérdés, hogy használ-e mindez a filmnek. Így, belső erő híján nem. Ez a játék- és filmstílus már eredeti amerikai formájában sem volt mindig meggyőző. Hiába játszanak tehetségesen a Katonadolog színészei, hiába a biztos, egyenletes kamerakezelés, a csinált valóság repedt burokként válik le a háborús közhelyekről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7042