KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasónk...

Csala Károly

 

Olvasónk (és alkalmanként külső munkatársunk) észrevétele teljesen jogos: nyilvánvaló az ellentmondás. A tények viszont tények, s ezeket – esetünkben – a hivatalos Belga Filmévkönyv közli. Előrebocsátom, hogy az említett brosúrában „nagyfilm”-ről beszéltem, ideértve tehát a hosszú dokumentumfilmeket is. Ám nem ez a magyarázat, helyesebben, ez még nem magyarázat az ellentmondásra, hiszen a különbözetet nem az ilyen dokumentumfilmek teszik ki.

Nem tartózkodtam Magyarországon a belga filmhét idején, ezért a sajtótájékoztatón sem vehettem részt. Lehetséges, hogy ott csupán a vallon, vagy csupán a flamand filmtermésről esett szó? Belgium filmgyártása egészében mindenképp jóval nagyobb méretű az „évi 5-6 filmnél”. Legalábbis az utóbbi időben.

Utoljára ugyanis 1976-ban készült Belgiumban mindössze 7 játékfilm (plusz 5 hosszú dokumentumfilm), azóta évről évre több! Már 1977-ben is 13 játékfilm (plusz 7 hosszú dokumentumfilm), valamint a két televízió számára még 10 játékfilm – összesen tehát kerek 30 az évi „nagyfilm”-termés. Az 1980-as adatokat még nem ismerem; 1979-ből viszont pontos számokkal szolgálhatok: 18 játékfilm, 8 hosszú dokumentumfilm, valamint 9 játékfilm a televízió számára. Ez összesen 35 „nagyfilm”. S az előző, 1978-as esztendő termése még ezt is fölülmúlta: pontosan 40 egészestés film készült Belgiumban. Ezért bátorkodtam „évente 35–40 nagyfilmről” beszélni szóbanforgó írásomban.

 

Csala Károly


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/12 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7230