KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

S.O.S. Concorde

Sólyom András

 

Ha jólesik a mozi-izgalom, mit bánja az ember, hogy patronokat, sablonokat alkalmaznak! Ez a film is elő-elővesz jól bevált helyzeteket, figurákat, de alaptörténete átélhető, mai mese, amely székhez szögező feszültséggel kápráztatja el a nézőt. Persze csak azt, aki hagyja magát. Aki elhiszi, hogy a Concorde-gépek körüli vita (amiről a hazai újságok is beszámolták), az üzemeltető cégek közötti harc miatt robbant ki. A film szerint fantasztikus nagyságrendű haszonról van szó; ezért a gengszter-üzletemberek semmitől sem riadnak vissza, szerintük még az utasokkal zsúfolt gépek fölrobbantása is megengedhető.

El lehet hitetni a gyártóval, a konkurrens cégekkel, hogy minden Concorde-gép hibás? Sikerülhet az az őrületes terv, hogy a sorra, egymás után lezuhanó gépek a Concord-típus gyártásának beszüntetését eredményezzék? Erre épül a film hajszolt ritmusú cselekménye.

Eszközeiben ott él a klasszikus mozi: az üldözések, verekedések, gyilkosságok sorozata; az elkápráztató tempóban beutazható földgolyó civilizált gazdagsága, pompája és romlottsága; a szépséges főhősök naiv jósága, tisztasága. Mindez arra jó, hogy a napi gondokból kikapcsoljon, rutinos mozi-izgalmával megnyugtasson másfél órára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7558