KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis postáslány

Veress József

A honvédő háború idején sok gyerek vált hirtelen felnőtté – megbízatások és kötelességek súlyos terheit cipelve a vállán. A kis postáslány, Ljubasa egyike a koraérett tizenéveseknek. Apja a fronton teljesít szolgálatot, anyja meghalt, a csonka családban azonban szülők nélkül is „rend” uralkodik: a komoly leányka lelkiismeretesen gondoskodik három öccséről. A kettős státusz nem töri meg Ljubasát: otthon és munkájában egyaránt helytáll. Közben érzelmi megpróbáltatások érik. Mikor elbúcsúzunk tőle, nagyon örül, mivel – másokkal együtt – sebesült édesapját köszöntheti.

Alekszandr Muratov a film meglehetősen sovány cselekményét jellem- és korrajzzal igyekezett feldúsítani. Előbbi sikerült, utóbbi nem. Ljubasa figurája élettel teli, cselekvéseinek indítékait, gondolkodásának fejlődését – azt is írhatnánk: csöndes hőstette mozgatórugóit – részletesen megismerjük. (Léna Holodova hitelesen játssza el a köznapi áldozat megpróbáltatásait, pedig néhány mozzanat sablonos, vagy legalábbis ismerős, korábban látott alkotásokból.) A környező világ – a háborútól szenvedő falu – ábrázolásában, sajnos, klisék sorakoznak egymás mellett. A kis postáslány képsoraiban egy kis izgalom után egy kis érzelem következik, a pozitív életvitelt a negatív ellenpontozza, a rendezőnek felváltva van „egy rossz” és „egy jó híre”.

A kis postáslány története minden bizonnyal igaz. Művészileg viszont nem eléggé hatásos, mert gúzsba kötik a konvenciók.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7629