KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Forgatókönyv vagy filmszalag?

Tamás Krisztina

 

A Filmvilág 10. számában apró rejtélyre bukkantam. Mégpedig a szám egyik legérdekesebb összeállításában (Majakovszkij és a film). „4. forgatókönyvemnek A filmszalag béklyójában volt a címe. Miután részletesebben is megismertem a filmezés technikáját, ezt követően olyan forgatókönyvet alkottam, amely tökéletesen beleillett irodalmi újításaink vonulatába” – olvashatjuk a költő szavait a lap belső borítóján és az összeállítás egyik anyagában (Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez). Ezért roppant meglepő, hogy ennek a forgatókönyvnek a lap 9. oldalán már ez a címe (hatalmas betűkkel): „A forgatókönyv béklyójában.”

Tanácstalan vagyok. Talán a futurista-polgárriasztó Majakovszkij egyik fogása ez? (Ami beleillik irodalmi újításainak vonulatába.) A forgatókönyvet tüzetesen elolvasva inkább egyszerű tévedésnek látszik a dolog. Ha viszont arra gondolok, hogy jó néhány mai rendező vergődik a „forgatókönyv” béklyójában, akkor ez a címcsere (vagy elírás) nem is olyan értelmetlen dolog...

 

Tamás Krisztina

Budapest

 

 

Most már biztos: átok ül Majakovszkij filmrendezői tevékenységén. Lapunkban közölt írásában olvashatjuk, hogy első forgatókönyvét elolvasván az ítészek nemes egyszerűséggel ekként fogalmaztak: „Sületlenség.” Igen, eddig is tudtuk, hogy Majakovszkij forgatókönyveit, filmterveit nem kísérte szerencse, tudtuk: hét forgatókönyve maradt megfilmesítetlenül. Azt azonban nem sejthettük, hogy ez a fátum még ma is él, hogy az ördög (a nyomda vagy a szerkesztőség gonosz ördöge) Majakovszkij-ügyben még ma sem alszik. A helyes cím természetesen A filmszalag béklyójában. Sem Majakovszkij, sem egyetlen futurista vagy polgárriasztó költő és író nem akar műve fölé értelemzavaró címet illeszteni, az avantgarde jellegű címadásnak mindig volt (és van) belső logikája. Olvasónk ugyan érez ilyesmit, legalábbis ha a filmrendezők mai béklyóira gondol. De még csak ez sincs teljesen így. Bizonyára nem egy rendezőnk akkor járna jobban, ha szorosabb, feszesebb forgatókönyvekbe „bújna”. A hibáért minden olvasónktól elnézést kérünk.

 

Üdvözlettel

a Szerkesztőség

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7646