KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ember nem nőhet fel mese nélkül

Tótisz András

Ezt bizonygatja ez az NDK-film. Kinek? Elsősorban a nézőknek persze, aztán Frank – a helyes szőke kisfiú – apukájának. Apuka ugyanis modern, echte deutsch műszaki értelmiségi, aki arról győzködi mesére éhes gyermekét, hogy inkább a számtannal foglalkozzon lefekvés után, mert a számok titokzatos világa sokkal érdekesebb az életidegen mesénél. Egyébként is, a számok smgítségével jutunk a csillagokig! És: … építünk lakótelepet.

Hiszen ez a másik probléma, a lakótelepre költözés. Hogy viseli el egymás hétköznapi ábrázatát a házaspár, akik eddig csak hétvégeken találkoztak, amikor műszaki apuka hazajött az építkezésről. Mit jelent – örömöt és gondot – elköltözni a nagyszülők mesebeli tengerparti házából, eltávolodni az olykor kényelmetlen szülői gondoskodástól és saját lábra állni a végre megkapott lakásban. A lakótelepen, ahol Frank – Ali baba meséjéből véve a megoldást – krétával ikszeli meg házukat, hogy hazataláljon.

De ne csigázzuk az olvasó érdeklődését. Frank apukát sikerül meggyőzni. A nézőt is, mivel a döcögős rajt után kellemes és igaz film ez, amely még jobb is lehetne, ha a mesét nem akarnák megeleveníteni, a nyilvánvaló igazságokat – biztos ami biztos – el is mondani.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7951