KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hármasfogat

Békés Pál

Az élet édes álom hármacskán. Különösen, ha a (fanyar) komédiai hármas – két fiú, egy lány – egy kollégiumi szobába zárva vívja a nemek örök harcát egy árnyalatnyi csavarással, némileg a Szentivánéji álom sóvárgás diktálta körfogócskáját idézve. De hogy ne beszéljek rébuszokban: Alex (lány) kívánja Edet (fiú, látens homoszexuális), aki kívánja Stewardot (kan, kéjfűtött hetero), aki kívánja Alexet. A kör bezárult. Miután fölfedezik egymás hajlandóságait, fogadalmat tesznek, hogy szexuális értelemben tabuk lesznek egymás számára, s ettől kezdve persze gondolni sem tudnak másra. A három kielégítetlen vágy szenvedő alanyai végeérhetetlen hancúrozásban igyekszenek oldani oldhatatlan társas magányukat, és annak rendje és módja szerint sorra megszegik a szent fogadalmat: hetero-, homo- és bi-felállásban, egyecskén, kettecskén, hármacskán – ahogy éppen jön.

Happy end nincs? De van! Felnőnek és eltávolodnak egymástól. Nem egészen értik, hogyan is jelenthettek egymásnak annyit annak idején. Életünk néhány melankolikus hangvételű lírai közhely: ami megoldható, azt mi oldjuk meg, ami nem, azt az idő.

Ami a Hármasfogat hangütését illeti: talpig PC. (Mint azt minden magára valamit is adó entellektüel tudja – „Vigyázó szemetek New Yorkra vessétek!” – a PC nem Personal Computer, hanem Politically Correct, és csak javíthatatlan machók, hímsoviniszta disznók és konzervatív kankujonok számára Picit Ciki.) A Hármasfogat a homoszexualitás, a nemi identitás keresésének megítélésében liberálisan, emelkedetten és pártatlanul liberális, emelkedett és pártatlan. Talán csak annyi vethető a szemére, hogy a hármas egyik tagja nem néger (bocs), fekete (bocs), színes bőrű (bocs), afro-amerikai (na végre), és ezzel a csellel a film kikerülte a szexuális identitás rasszkérdésekkel elegy multikulturális vetületének vizsgálatát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/12 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=799