KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az oroszlánkirály

Tamás Amaryllis

Szimba, az oroszlánifjú története nevelődési rajzfilmregény, „egy centiméter igaz költészettel”, háromezer méter szarkasztikus képi humorral. Elton John melódiái, a szellemes dalszövegek (Csörögi István magyarítása és szinkronrendezése), a briliáns komputeranimáció meseeposszá minősítik a fürgelábú gnúkat, acsargó hiénákat, varacskos disznót és sámántehetségű páviánt felvonultató produkciót.

Az áldozatok gyanútlanságával, bűntudattal terhelt Szimbát a hatalommániás III. Richard-i gonoszságú nagybácsi (Zordon) csellel, ármánnyal űzi el ősei földjéről. A számkivetett oroszlánkirályfit atyja, Mustafa emléke félti-kísérti, hogy kiismerve a politikai aréna dzsungeltörvényeit, elfoglalhassa az őt megillető helyet, az állatok királyának trónját.

A bőven terített rajzfilmes terepasztalon mindent kipróbáltak, amit csak a képzelet és az animációs technika ma megenged. S az azért mégiscsak vigasztaló a shakespeare-i meseszövési erényeket, elborzasztó történelmi tanulságokat felmutató oroszlántörténet láttán, hogy a technikai médiumokat, a komputert – bérelszámolás vagy munkanélküliek nyilvántartása mellett – rajzfilmtervezésre is szokták használni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/12 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=804