KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mennyei királyság

Vízer Balázs

 

A Mennyei királyság érdemtelenül hamar fog eltűnni a süllyesztőben, két okból is. Ezek közül a kevésbé fontos, hogy különösebb hírverés nélkül bukkant fel, a döntő azonban az, hogy nincs kellő mélysége, amit pedig mondani akarna a korról, az egyáltalán nem illik a történethez – így az javarészt érdektelen marad.

Pedig a Mennyei királyság mást érdemelt volna, kicsit több figyelemmel és érzéssel nagyon jó filmet lehetett volna csinálni belőle. A patkolókovácsból pár hét alatt a jeruzsálemi latin királyság vezérévé váló fiatal Balian történetében minden elem ott van egy igazi hősi eposzhoz, csak éppen az egésznek semmilyen mélysége nincsen. Hősünk gáncstalan lovag, született vezér, nem csoda, hogy a szentföldre érkezve akarata ellenére olyan karriert fut be, hogy ő maga is beleszédül, pedig nem akart mást, mint kis termékeny földterületet és lelkének nyugalmát. A gaz templomosok azonban olyan háborút szítanak a békés muszlimok ellen, amit nem lehet megnyerni, Balian célja tehát a tisztes vereség és a dicső kivonulás lesz. Nehéz dolog nem rögtön Irakra asszociálni!

Látszik, hogy Ridley Scott most teljesen otthon van a gyönyörűen fotózott, nagyléptékű akciójeleneteknél. De minden más össze lett csapva, Scott pedig olyan magasságokba emeli különben szimpatikus főhősét, hogy közben sem időnk, sem lehetőségünk nincs rá, hogy megismerhessük, és ezáltal kicsit is érdekessé váljon, hogy mi történik vele. Különben tényleg szép és izgalmas mesét látunk, olyat, mint amilyeneket még a hatvanas években csináltak, persze azzal a politikailag korrekt, de szájbarágós csavarral, hogy néha a Jónak pont a Rossz oldalán kell egy másik Jó ellen küzdenie, mert akkor ilyen volt a világ, de most már okosabbak és demokratikusabbak vagyunk ahhoz, hogy mindezt átláthassuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8296