KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az élőhalottak visszatérnek

Klág Dávid

The Return Of The Living Dead – amerikai, 1985. Rendezte: Dan O’Bannon. Szereplők: Thom Matthews, Linnea Quigley, James Karen. Forgalmazó: InterCom. 86 perc.

 

Dan O’Bannon ma már láthatólag az Alien-franchise jogaiból él, pedig a hetvenes–nyolcvanas években forgatókönyvíróként ugyanúgy segített a horrorfilmek új generációjának megteremtésében, mint John Carpenter és Ridley Scott, akiknek vagy a debütáló (Dark Star) vagy a nemzetközi sikert meghozó filmjét (A nyolcadik utas: a Halál) írta. A határozottan sci-fire specializálódott O’Bannon 1985-ben rendezi első – és utolsó előtti – filmjét, amiben egy új szörny teremtése helyett inkább a Romero-féle zombihagyományt eleveníti fel a lehető legarcátlanabb módon.

És mi más lenne a legarcátlanabb mód, mint teljesen hülyét csinálni a zombikultuszból? O'Bannon élőhalott-hordái amellett, hogy rövidtávfutókat megszégyenítően rohangálnak, és közben a nyolcvanas évek kultikus egysorosaival fárasztanak („Küldjenek… még… mentőst!”), megelőlegezik a kilencvenes és kétezres évek olyan sikeres zombikomédiáit, mint a Hullajó vagy a Haláli hullák hajnala, ahol az élőholtak az apokalipszis helyett a mindennapok abszurd lovasai lettek.

Míg Romero filmjei az általános emberi és társadalmi viselkedést voltak képesek a lassan dülöngélő zombihordával bemutatni, O’Bannon filmje konkrét időkapszula készítési idejéről: Az élőhalottak visszatérnek tinijei ugyan gyorsan avuló szlenget beszélnek, vérciki ruhákat hordanak és kihalófélben lévő sztereotípiákat testesítenek meg, de az idősebb generáció még mindig a hidegháború teljes készültségében várja az inváziót. Nem is lehet eldönteni, melyik a félelmetesebb, hogy a feltámadó halottak ártatlan emberek agyát zabálják tömegesen, vagy hogy ezen belföldi konfliktus megoldására van egy kidolgozott – habár vészesen fatalista – katonai protokoll.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9335