KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Karamell

Donáth Mirjam

Sukkar banat – francia-libanoni, 2007. Rendezte: Nadine Labaki. Írta: Nadine Labaki, Jihad Hojeily és Rodney El Haddad. Kép: Yves Sehnaoui. Zene: Khaled Mouzannar. Szereplők: Nadine Labaki (Layale), Yasmine Elmasri (Nisrine), Joanna Moukarzel (Rima), Gisèle Aouad (Jamale Tarabay), Adel Karam (Youssef), Sihame Haddad (Rose). Gyártó: Bac Films / Les Films de Beyrouth / Roissy Films / Sunnyland. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 95 perc.

 

Miért nem hagy mélyebb nyomot négy barátné csivitelése egy bejrúti szépségszalonban, mint egy New York-i kávézóban? Nos, nem a helyszín miatt.

Az elsőfilmes Nadine Labaki nem azt tűzte ki céljául, hogy szexről sziporkázó replikákról híresüljön el az ő Karamellje. Napos képeket akart készíteni a háborús szürkeségről ismert Libanonról, beugrott hát a főszerepbe, hogy gyönyörű adottságai szerényen beragyogják a vásznat, és felfedje a látszólag teljes szabadságban élő közel-keleti nők titkait. Szex és Bejrút? Ugyan… vagy csak nagyon csendben. Labaki filmje szociálisan érzékeny darabnak indul, mely a még erős tradíciók között nevelkedett, de már a modern korban élő nők viaskodását mutatja a társadalmi konvenciókkal.

Layale a szüleivel él, és titkos kapcsolatot tart fent egy kiszámíthatatlan házasemberrel. Dudaszó a szalon előtt, máris otthagy csapot-papot, gyantázásra előkészített karamellt, fut a férfihoz. Munkatársa, Nisrine, a szerelméhez készül férjhez menni, de retteg attól, hogy kiderül, már elveszítette a szüzességét. Barátnőjük, a negyvenes Jamale az elvirágzástól tart, és mindent megtesz, hogy felvegye a kesztyűt a tévészerepekért ácsingózó fiatalok konkurenciájával. A hajmosó Rimának pedig nagy pechje, hogy a világnak azon táján leszbikus, ahol ez még mindig a tabuk tabuja.

Kedvesek a szereplők, a párbeszédek, a bolond néni a szomszédból. De Labaki az unalomig ismert felszínen marad. Mit tehet egy csapat tehetséges amatőr színésznő, mit a szívderítő libanoni képek, és a „még izgalmas is lehetne” sztori, ha a forgatókönyv csak könnyű kézzel firkantott női napló?

Nézzük az egzotikus miliőt, Labakit és erős szemhéjfestékét. Bevillan a Marokkó, még többször a Vénusz Szépségszalon, múlatjuk az időt. A filmet, mint egy elkanalazott desszertet, nem nagyon emlegetjük többet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9392