KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hazugság szabályai

Schreiber András

Pravidla lži – cseh, 2006. Rendezte és írta: Robert Sedláček. Kép: Petr Koblovský. Zene: Tomáš Kimpl. Szereplők: Jirí Langmajer, Klára Issová (Monika), Jaromír Dulava, Jan Budař, David Novotný, Igor Chmela. Gyártó: Avion / Buc-Film / Ceská Televize / Produkce Radim Procházka. Forgalmazó: Új Budapest. Feliratos. 119 perc.

 

A kelet-európai rendszerváltáshullám egyik nem kívánatos hordaléka a kábítószerfogyasztás; az új témára (azaz: ki akar Nyugatra utazni, ha repülhet szabadon) a filmesek hamar le is csaptak, a régió minden filmgyártó országa elkészítette a maga (kemény)drogfilmjét. Az új évezred cseh terméséből két olyan alkotás is eljutott hozzánk, amely érintette a kábszerkérdést (Magányosok, Mézeskalács torony), Robert Sedláček debütfilmje azonban, hitelessége okán, bármely preventív szándékú mozgóképes oktatócsomagban előkelő helyre kerülhetne.

A hazugság szabályai egy külvilágtól elszigetelt birtokon játszódik, ahol tucatnyi függő próbál három terapeuta segítségével szabadulni szenvedélyétől. A rehabilitációs csoportot kemény regulák kötik: tilos a szex, tilos az agresszió, tilos a tagadás, a múlttal szembenézni kötelező. Az őszinte és fájdalmas kinyilatkoztatások azonban egyesek számára komoly veszélyt jelentenek, így az újonnan érkezett Roman (vérbeli pusher) és a több hónapja csoporttag Milan (függő, dealer és strici) is olyan múltbéli terhet cipel, amely a terápia szabályainak kijátszására ösztönzi őket.

Az íróként és rendezőként egyaránt remeklő Sedláček egy korábbi gyilkosság és maffia-háború mozaikdarabkájiból ragasztott thriller-keretet – egy dokumentarista precízségével és kíváncsiságával megragadott – drog-drámájához, így alkotása többfajta feszültséget tartogat. Mi köze van Milannak Romanhoz, ki ölte meg Milan drogfüggő szerelmét, illetve: lehetséges-e a testi-lelki-társadalmi rehabilitáció, és egyáltalán, milyen személyes tragédiák vezethetnek addikcióhoz? Sedláček naturális, dokumentarista stílusát kitűnő színészválasztással fejelte meg (a manipulatív Milan szerepében Jirí Langmajer kiemelkedik). Így, bár a szuperlativuszok használatától ódzkodunk, nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy A hazugság szabályai az utóbbi évek legjobb cseh drogmozija.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/11 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9554