KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A világ legjobb apukája

Varga Zoltán

World’s Greatest Dad– amerikai, 2009. Rendezte: Bobcat Goldthwait. Szereplők: Robin Williams, Alexie Gilmore, Daryl Sabara. Forgalmazó: Ablo. 96 perc.

Nehéz elhinni, hogy a Rendőrakadémia-széria talán legkreténebb figurájával, a tagolt beszéddel hadilábon álló, punkból lett zsaru szerepével feltűnt komikus, Bobcat Goldthwait negyedszázad elteltével olyan filmmel jelentkezik íróként és rendezőként, mint A világ legjobb apukája. Goldthwait műve – a 2009-es év Sundance-slágere – egy ritka és módfelett nehéz műfaj eminens példája. Tragikomédia, amely középiskolai közegben fürkészi a kettős mércét és a képmutatást, mérlegre téve kegyelet és megcsúfolás, elismerés és mellőzöttség, megalkuvás és lelkiismeret kérdéseit. A szülőként és udvarlóként is kínosan pipogya Lance költészettanár, akinek életét hamvába holt írói karrierje és egy döcögős románc mellett kamaszfia keseríti meg: a tahóságban aligha felülmúlható Kyle a suli szégyene, aki nem mellesleg önveszélyes maszturbálási szokásoknak hódol. A tragédia bekövetkeztével az öngyilkosságnak beállított baleset bizarr módon Lance szakmai és privát sikereinek fölíveléséhez vezet, ami végül választás elé állítja őt. Goldthwait kiválóan egyensúlyozik a halottkultuszra épített és lassan eszkalálódó fekete humor, illetve a valóban szívszorító pillanatok között (talán csak a finálé lassított felvételeivel csúszik el picit), és zavarba ejt azzal, hogy milyen simán kapcsolja egybe a kamaszszorongások és az érett (avagy kiégett) felnőttvilág problémáit – miként az elmélázó, csendes beállítások ugyancsak megférnek kifejezetten klipszerű szekvenciák mellett. A legnagyobb telitalálat mégis Robin Williams játéka, amely nemcsak korábbi remekléseit (Holt költők társasága; Sötétkamra) idézi önreflexíven, de finomságában is etalonnak mondható.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10554