KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Torrente 4­

Huber Zoltán

Torrente 4­ – spanyol, 2011. Rendezte és írta: Santiago Segura. Kép: Teo Delgado. Zene: Roque Baños. Szereplők: Santiago Segura (Torrente), Javier Gutiérrez (Solís), Goyo Jiménez (Rocamora). Gyártó: Antena 3 / Amiguetes. Forgalmazó: PARLUX Entertainment. Szinkronizált. 93 perc.

A José Louis Torrente névre hallgató hájas bunkó olyasféle népi szimbólum a spanyol közönség szemében, amelyhez nálunk talán csak az „Ízirájder, öcsém!” csibészei hasoníthatók. A két kultusz között azonban óriási különbségek feszülnek, hiszen míg a mi Üvegtigrisünk kifejezetten a magyar közönség édesbús önsajnálatára épít, addig a hispán antihőst igen komoly társadalomkritikai hátszél hívta életre. Santiago Segura színész-író-rendező 1998-ban alkotta meg ezt a fasiszta, nőgyűlölő, homofób szörnyet, akivel kíméletlenül görbe tükröt tarthatott a mediterrán országban tovább élő beteges nacionalizmusnak, hímsovinizmusnak és idegengyűlöletnek. A borotvaéles abszurd azonban annyira jól működött, hogy sajnos Torrente figuráját is elcsábította a pénz szörnyű démona: az első rész kritikai- és közönségsikere után immár három, egyre harmatosabb színvonalú folytatást passzíroztak ki magukból a jobb sorsra érdemes alkotók.

A minőségi romlás oka nem kizárólag a bevált recept ötlettelen újrázásában keresendő. Segura egyre kevésbé veszi komolyan a kritikai éleket, és bármiféle parodisztikus szándék nélkül, kizárólag az olcsó élvezet kedvéért hempergőzik meg a butaság legmélyebb bugyraiban. A negyedik részben is megkapjuk a vaskos beszólásokat, illetve a figura undorító szokásainak újabb mélységei tárulnak fel – ezek az alpári viccek azonban dramaturgiailag már a semmiben lebegnek, és nem böknek oda a spanyol társadalom defektusainak, de az univerzális emberi butaságnak sem. A film az okos irónia helyett inkább csak élősködik a beteges és durva jelenségeken, közben pedig a spanyol sport- és bulvárvilág színe javát is felvonultatja. A Torrente negyedik része a sziporkázó jutalomjátékok hangulatát kívánja árasztani, de szándékai ellenére leginkább a szánalmas rókabőrök gyűjteményét gyarapítja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/04 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11099