KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Öngyilkos bevetés

Pápai Zsolt

Cleanskin – brit, 2013. Rendezte: Hadi Hajaig. Szereplők: Sean Bean, Charlotte Rampling, Abhin Galeya. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 105 perc.

 

A nem létező jelenséget fedő „iszlám (esetleg: arab) terrorizmus” szóösszetétel a politikailag korrekt beszédmódra más tekintetben kínosan ügyelő Nyugat egyik ragyogó találmánya viselt dolgai elkendőzésére és legújabb kori gyarmatosító törekvéseinek legitimálására. Mellesleg, jól hoz a konyhára, nem csak a politikusok és az iparmágnások, de a média- és a filmbiznisz munkásai számára is.

Hollywood után a britek is kezdenek felzárkózni, az Öngyilkos bevetés ezt mutatja. A Londonban játszódó történet egy mindenre elszánt terrorista utáni hajszáról szól, aki nem becsüli meg új hazáját, és beleharap az enni adó kézbe. A film javára írandó, hogy a szerkezete meglehetőst formás: jó ritmusban adagolt felfordulás-jelenetek képezik a struktúra pilléreit, és bár sokszor kiszámíthatóak az események, az akcióthrillerektől elvárható minimum teljesül. Az pedig kifejezetten szimpatikusnak tűnik, hogy – legalábbis eleinte – némi Nyugat-kritika is kiolvasható a műből: Hadi Hajaig rendező–forgatókönyvíró a titkos küldetést levezénylő terminátort (Sean Bean) a nézői azonosulást igencsak megnehezítő zombiformára fazonírozza, ráadásul a bárdolatlan modorát demonstráló mondataival („A fejére lőj, különben robbantani fog!”) sem teszi vonzóvá a figurát; ugyanakkor a korántsem visszataszító antagonista szájába a Nyugat elmúlt évszázadainak kritikájaként felfogható – nem feltétlenül filozofikus mélységű, de mégiscsak igaz – megjegyzéseket ad („A jog ereje lényegét veszti az erőszakkal szemben. És ez minden országra igaz.”). Szomorú, hogy ezt a forradalmi szemléletet a játékidő második felében odahagyja a rendező (az antagonistáról kiderül, hogy ami jó benne, azt a britek között eltöltött éveknek köszönheti, a Bean-karakterről pedig megtudjuk, hogy elzombulásáért a „terroristák” a felelősek), és ekképpen az Öngyilkos bevetés leleplező mozgókép-tanulmány helyett csak egy újabb tétel lesz azon tucatfilmek sorában, amik a nyugati világ képmutatását és politikai inkorrektségét bizonyítják.

Extrák: werkfilm és előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11608