KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Muhammad Ali a Legfelsőbb Bíróság ellen

Pápai Zsolt

Muhammad Ali’s Greatest Fight – amerikai, 2013. Rendezte: Stephen Frears. Szereplők: Christopher Plummer, Frank Langella, Danny Glover. Forgalmazó: ProVideo. 97 perc.

 

Kétség nem férhet hozzá, Ali minden idők legnagyobb nehézsúlyúja, de nem azért, mert annyira jó a sportolói mutatója (pályafutása alkonyán elszenvedett vereségeivel sokat rontott azon), hanem mert a szorítón kívül is állhatatos harcos volt. A „The Greatest” becenevet ugyan történelmi öklözéseinek sorával érdemelte ki, de legalább ennyire jár neki az amerikai államapparátussal megvívott harcai miatt, annál is inkább, mert éppen abban az időszakban tiltották el a versenyzéstől, azaz kényszerítették őt a szorítókból a bírósági tárgyalókba, amikor ereje teljében volt. Az HBO all-star-movie-ja (melyben még a mellékszerepek némelyikéhez is komoly neveket nyertek meg) a vietnami katonai szolgálat megtagadása miatt 1967-ben börtönbüntetésre ítélt, világbajnoki címétől és versenyzői engedélyétől megfosztott, és emiatt a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbező Ali harcát meséli el, pontosabban a kilenc bíró harcát egymással arról, hogy visszavonják vagy helybenhagyják-e az elmarasztaló ítéletet.

A filmben Muhammad Ali kizárólag archív anyagokon szerepel, mégpedig bőségesen, és Stephen Frears rendező érdeme, hogy ragyogóan szervesíti ezeket a képsorokat a megrendezett jelenetek közé, továbbá a politika- és társadalomtörténeti kontextus felvázolását is sikeresen végzi el. Mindazonáltal a körülményeskedő forgatókönyvvel már nehezebben boldogul: a film hosszadalmas első felében számos epizódnak alig van funkciója (nem építik a cselekményt és a karaktereket sem árnyalják), továbbá a kilenc (illetve egyikük távozása után már csak nyolc) dühös ember összeugrasztása is nagyjából feszültségmentes, azzal együtt, hogy a kulisszák mögötti viták és alkuk ismertetése nem nélkülözi a fordulatokat. Meglepő viszont a Legfelsőbb Bíróság tagjairól festett – legkevésbé sem előnyös – kép, illetve ama állítás, miszerint az amerikai jogtörténet kulcsfontosságú döntésének hátterében a memóriazavaros, perverz és infantilis öregurakat meggyőző ügyvédbojtár állt. Akit a téma mélyebben érdekel, annak Bill Siegel szintén 2013-ban készült dokumentumfilmjét, a The Trials of Muhammad Alit érdemes megnéznie.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11714