KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mission: Impossible – Titkos nemzet

Kránicz Bence

Mission: Impossible - Rogue Nation – amerikai, 2015. Rendezte: Christopher McQuarrie. Írta: Drew Pearce és Christopher McQuarrie. Kép: Robert Elswit. Zene: Joe Kraemer. Szereplők: Tom Cruise (Hunt), Rebecca Ferguson (Ilsa), Jeremy Renner (Brandt), Simon Pegg (Benji), Ving Rhames (Luther), Sean Harris (Lane). Gyártó: Bad Robot / Skydance Production / Odin / Alibaba Picture Group. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 131 perc.

Húsz évvel ezelőtt Tom Cruise hívta életre producerként a Mission: Impossible-t, nagyjából a harmadik rész óta pedig a sorozat a sztár személyes játszóterét jelenti. Míg a nyitófilm osztott nézőpontjaival, hideglelős suspense-jeleneteivel még egyértelműen magán hordozta Brian De Palma keze nyomát, addig az újabb epizódoknak Cruise az első számú szerzője. A Titkos nemzetet levezénylő, a színész házi rendezőjének tekinthető Christopher McQuarrie (Jack Reacher) csupán olyan apróságok révén csempészheti bele magát a filmbe, mint az egyébként unalmas és vértelen főgonosszal való fizikai hasonlóság – eközben Cruise repülőgép-szárnyakon ugrálva bizonyítja tettrekészségét és dominanciáját férfiként és szerzőként egyaránt.

Minderre finom öniróniával reflektál a főhős legendája és személyes vonzereje köré épülő történet – Ethan Huntot szökevényként látjuk viszont, titkosügynök-csapatának tagjai a CIA utasításai ellenére, csak barátságuk miatt tartanak vele –, a Szindikátus nevű, kiugrott kormányügynökökből verbuvált terrorszervezet fenyegetése viszont sablonos és tét nélküli marad. Az előző részhez hasonlóan most is akad néhány pazar akciójelenet, elsősorban a casablancai motoros üldözés és Az ember, aki túl sokat tudott Hitchcock-klasszikusából átemelt operai merénylet szekvenciája. Ám ahogy a Fantom protokollban, úgy ezúttal is formulaszerű, meglepetések nélküli akciófilmes dramaturgiai vázat díszítenek az attrakciók, emiatt a valódi feszültség hiányzik a filmből.

Nézőpont kérdése, hogy az öltönyös kémfőnökök intrikái ellenére is együgyűnek ható sztori a kínzó ötlethiány jele, vagy a közönség zavartalan szórakoztatása érdekében hozott áldozat, a végeredmény azonban a közepesnél kicsit jobban sikerült kilencvenes évekbeli James Bond-epizódokat idézi – sajnos, Pierce Brosnan eleganciája és humora nélkül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12392