KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A lökött tesó

Kránicz Bence

Our Idiot Brother – amerikai, 2011. Rendezte: Jesse Peretz. Szereplők: Paul Rudd, Elizabeth Banks, Zooey Deschanel. Forgalmazó: Fantasy Film. 90 perc.

 

A „bölcs vadember” típuskaraktere felettébb jól jön, ha a felszínes emberi kapcsolatokat vagy abszurd társadalmi konvenciókat bírálnák a filmesek. A lökött tesó címszereplője is Kaspar Hauser örököse: a légynek sem árt, de őszintesége, nyíltsága, alakoskodást és hamisságot nem tűrő jelenléte folytán mégis terhessé válik környezete számára. Ned azért kerül börtönbe, mert jóhiszeműen füvet ad el egy rendőrnek. Szabadulása után édesanyjához költözik, majd sorban összevész a szeretteivel, hiszen saját élethazugságaikra, kisstílűségükre ébreszti rá a napi mókuskerékben vergődő rokonokat.

A főhőst a sorozatszerepei után Judd Apatow komikusi köréhez csatlakozó, legújabban Hangyaként a Marvel szuperhőselitjébe is felvételt nyert Paul Rudd játssza, rokonszenves egyszerűséggel, mellőzve a ripacskodást. Figuráját izgalmasabbá teszi, hogy nehéz eldönteni, Nedet csupán az önsegélyező könyvekben fennen hangoztatott „pozitív gondolkodás” vezeti, vagy netán enyhén autista, a lényegen – a testvérek álságos viszonyain, folytathatatlan rutinján – azonban ez nem változtat. Rudd körül az amerikai indie film fősodrából merített szereplőgárda vonul fel, az angyali Zooey Deschaneltől a Városfejlesztési osztályból dobbantó Adam Scottig, a társulat pedig a meglepetéseket nem tartogató sztorit is kellemesen élvezhetővé teszi.

A film ugyanakkor jó példa rá, milyen kiszámíthatóvá és izgalommentessé váltak a könnyűsúlyú sztárokat felvonultató, Sundance-kompatibilis, keserédes családi dramedyk. A rendező, Jesse Peretz első filmje, a First Love, Last Rites Ian McEwan-adaptációja még bátran merte folytatni a kilencvenes évek amerikai művészfilmjének Gus Van Sant- vagy Hal Hartley-féle melodrámai megközelítését. A lökött tesó se rossz, de efféle bátorság, vagy akár csak egy pici fésületlenség és szenvedély fájóan hiányzik belőle.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12850