KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szellemirtók

Zsubori Anna

Ghostbusters – amerikai, 2016. Rendezte: Paul Feig. Írta: Katie Dippold és Paul Feig. Kép: Robert D. Yeoman. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Melissa McCarthy (Abby), Kristen Wiig (Erin), Leslie Jones (Patty), Kate McKinnon (Jillian), Chris Hemsworth (Kevin). Gyártó: Columbia Pictures / Feigco Entertainment. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 117 perc.

 

Bár kalandműfajaiban Hollywood az erős női karaktereket még mindig mellékszerepekbe száműzve tünteti fel az emberfeletti képességekkel megáldott férfihősök mellett (Wonder Woman Batman Superman ellenben, vagy Jane a Tarzan legendájában), a tény, hogy egyre több nő jelenik meg korábban kizárólag férfiak számára fenntartott főhős-szerepekben (Star Wars: Az ébredő Erő), valamint hogy gonosz antagonistából pozitív karakterré lépnek elő (Demóna) azt bizonyítja: a gyöngyvászon Csipkerózsikája ébredezni látszik az álomgyár által rábocsátott hímsoviniszta lidércnyomásból.

Paul Feig pályafutása során eddig is következetesen nőkre osztotta a férfiak számára fenntartott szerepeket: a Koszorúslányok csattanós csajválasz a Másnaposok-ra, a Női szervek rendhagyó buddy movie-ja a macsó spanokat spinékre cseréli, A kém pedig az erősebb nemet talán a legszexistább módon reprezentáló szuperkém helyett egy önbizalom-hiányos szinglit avat hőssé. Miközben modernkori Évái vicces amazonokként magasztosulnak fel, a teremtés koronái egyre brutálisabb kritikai mélyütéseket kapnak: a 2016-os Szellemirtókban ez a törekvés csak tovább erősödik. Az egyértelmű rendezői hitvallás nem csak a hősök nemcseréjében jelenik meg, Feig krédója ennél jóval szellemesebb ötletekben bővelkedik, kezdve az évszázadokon át elzárva tartott női kísértettel, folytatva a hagyományosan hímtagot szimbolizáló fegyvereket nyalogatva és „Olyan férfi vagyok, mint a fene” kiáltással harcba induló hősnőkkel, egészen az (egyébként szuperhős-szerepkörben ismertté vált) férfisztár karakterével bezárólag, aki a „buta szőke” kliséjének maradéktalan megtestesítője lesz. Paul Feig a feminista Szellemirtók megalkotásával a blockbusterek nagypályáján is bebizonyította, hogy joggal tekinthető a modernkori álomgyár hercegének, aki a szúrós sztereotípiaerdőn átverekedve igazságot szolgáltat szíve hölgyeinek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12859