KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

René Clair

Tamás Krisztina

 

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Érdeklődéssel olvastam bőséges és gazdag René Clair-összeállításukat az 1981/5. számban. Ma, amikor a francia filmművészet iránt, hogy úgy mondjam, csak „alkalmi érdeklődés” mutatkozik nálunk – például a kisebb botrányokkal is megtűzdelt decemberi filmhéten –, fontos és tanulságos emlékeztetni arra, hogy a harmincas évektől az ötvenes évek közepéig-végéig talán a francia film volt a legnépszerűbb Magyarországon. René Clair és Marcel Carné, de még Claude Autant-Lara művei is elérhetetlen magasságban látszottak fényleni. Sajnos már ezekben a „franciás” mozi-évtizedekben is kevéssé volt ismert viszont Jean Renoir, akit – mint meghökkenve értesülök némely magyarul is hozzáférhető lexikonból és filmtörténeti könyvből –, a francia filmtörténet legnagyobb alakjának ítél a szakkritika. Nálunk igazán csak A nagy ábránd ismert, azt többször játszotta a magyar tévé is. Egy filmből azonban nem lehet Renoirt megismerni. A Filmmúzeumban volt egy-két éve, Renoir halálakor egy sorozat, de ott is csupán három–négy filmjét vetítették, mindenfajta hírverés és reklám nélkül, sajnos félig üres nézőtér előtt. Az iránt szeretnék tehát érdeklődni, hogy mikor látunk egy teljes (vagy teljesebb) Renoir-sorozatot, másrészt meg, hogy a Filmvilág nem szándékozik-e a René Clair-hez hasonló nagyobb összeállítást közölni erről a háttérbe szorult nagy mesterről.

 

Tamás Krisztina

Budapest

 

*

 

Kedves Tamás Krisztina!

 

Renoir természetesen csak nálunk „szorult háttérbe”, már a francia film nagy korszaka idején, a harmincas években. Legfontosabb, korszak-meghatározó alkotását, a Játékszabályt soha nem vetítették nyilvánosan moziban, amennyire tudjuk, ma is csupán egy hiányos kópiával rendelkezik a Filmarchívum. Filmek bemutatására, átvételére, vetítésére sajnos semmiféle jogkörünk nincs, ilyesfajta befolyással nem rendelkezünk. Egy Renoir-portrét vagy összeállítást azonban, ha nem is a legközelebbi hónapokban tervezünk. Örülünk levelének, köszönjük figyelmét.

 

A Szerkesztőség


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7382