KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bobby Long

Tosoki Gyula

A Love Song for Bobby Long – amerikai, 2004. Rendezte: Shainee Gabel. Szereplők: John Travolta, Scarlett Johansson, Gabriel Macht, Deborah Klara Unger. Forgalmazó: SPI International. 114 perc.

 

Az amerikai filmben nem csupán a fősodorban, hanem a függetlenek között is akadnak derék szakemberek, akik a recepteket követve és az önkifejezés, illetve az eredetieskedés frontján tiszteteletre méltó önmérsékletet tanúsítva mesélnek. Nem lehet eléggé becsülni őket, hiszen nekik talán még nehezebb a dolguk, mint a mainstreamben lubickoló kollégáiknak, mivel sokan éppen a karakán kitárulkozást várják tőlük.

A Bobby Longgal debütáló Shainee Gabel is ilyen rokonszenves kismesternek tűnik, hiszen láthatóan nem kíván mást, csupán az egóját megzabolázva elmesélni egy lassan bontakozó, mélyre temetett titkokkal teli, életszagú történetet. Ez a történet ugyan kevés újdonsággal szolgál – arról szól, hogy miként vált meg két szerencsétlen flótást egy harmadik a puszta jelenlétével –, mégsem érdektelen. A rendező Ronald Everett Capps valós alapú regényéből indult ki, de a kész film az adaptált mű mellett több szállal kapcsolódik Carson McCullers Magányos vadász a szív című regényéhez is (ebből a múlt század hatvanas éveinek végén film is készült).

A Bobby Longnak ezen kívül is erősek az irodalmi kapcsolatai, nem csupán azért, mert filmes intertextek helyett irodalmi idézetekkel van tele (Franklintől Dickensen át Dylan Thomasig sok mindenkit citálnak a szereplők), hanem azért is, mert igazi old school-darabként tökéletesen konvencionális elbeszélésmódot és filmnyelvet használ. Ez így nem igazán nézőcsalogató, a színészi alakítások már inkább: Travolta lényegében önmagát játssza egykor szépreményű, de bukott irodalomprofesszorként, no meg Johansson kisasszony is meggyőző, kezdetben cserfes bakfisként, később a vágy titokzatos tárgyaként. New Orleans – a város, ahol januárban is 30 Celsius van árnyékban – ideális háttér ehhez a belassult meséhez.

Extrák: két filmajánló.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/05 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8997